Néztem a paralimpiából pár percet, de annyira elkeserített, ahogy láttam a fél lábú, félkezű fogyatékos embereket. El is kapcsoltam. Van aki ezt bírja nézni?

De ugye még nincs az idei, szeptemberben lesz nem?

Én például felnézek rájuk, nagyon tudnak motiválni, minden tiszteletem az övék és becsülöm őket, sokkal példamutatóbbak, mint egy egészséges sportoló. A legtöbb embernek meg van mind a négy végtagja és még se csinálnak semmit, aztán ha el is híznak csak rinyálnak. Ezek az emberek meg így is sportolnak, sőt verseny szinten, ez nagyon nagy dolog, főleg, hogy azt is hallani, hogy sokan ilyen szavakkal dobálóznak, hogy ő például öngyilkos lenne

ha tolókocsis lenne, nem tudná elviselni és azt se szeretné, hogy a családjának rossz legyen és gondoskodni kelljen róla. A paralimpinok példa arra, hogy soha sem szabad feladni és semmi sem akadályozhat meg bennük a céljaink elérésében és igen is lehet teljes életet élni így is. Vagy ott vannak az egy lábú focisták akiknek ott van a két mankó a kezükben és mégis olyan boldogan és lelkesen játszanak és igen még úgy is.

ne is mond, én is néztem kerekes székes vívást, hát annyira kiégető volt, hogy 5 perc után elkapcsoltam. Persze, miután láttunk egészséges, bomba formában lévő sportolókat, azok után fura is ilyesmit nézni. Az ember elbújik az elől, amiről nem akar tudomást venni, mint például, hogy mennyi szörnyűség van ebben a világban, bénák, csonkák stb.

Én is arra gondolok, hogy oké őket már nem zavarja a betegségük, kihozzák belőle a legtöbbet, hiszen sportolnak a világ legjobbjai közt, dehát...nem szívesen nézem. És itt most elnézést is kérek, de képtelen vagyok szurkolni nekik. Biztos másképp éreznék, ha egy paralimpikont személyesen is ismernék. Így sajnos csak a beteg embert látom minden közvetítésnél...

Pedig szerintem nincs semmi ebben. Beteg emberek élnek köztünk és elfogadásuk szerintem természetesnek kellenne lennie. Sokan az utcán is elfordulnak vagy rosszabb esetben jól megbámulják a fogyatékos embereket. Miért? Mindenki tudja, hogy vannak fogyatékos, mozgássérült emberek mi ebben olyan furcsa? Ráadásul az ő életük jóval nehezebb, szóval tényleg fontos lenne, hogy elfogadjuk őket.

Egyébként értem én, hogy neked sem az volt a bajod, hogy betegek hanem, hogy szomorú az egész, de ilyenkor érdemes arra gondoloni, hogy mennyire becsülendő, hogy így is sportól, küzd valaki. Sajnálni pedig nem kell őket, az a legrosszabb (gondolom te is utálnád ha a hibáid miatt sajnálgatnának az emberek).

Nem ugyanazt a pénzt kapják.... sokkal kevesebbet.

Ennyit az integrációról, meg az esélyegyenlőségről!

Akkor tőlem is elkeserednél...

A lábam amputálva van.

De ettől még ugyan úgy élek és dolgozok!

Én is nézem, sőt, nekem nem is elég az összefoglaló, a neten is csomót lógok most azért, hogy nézhessem pl. az atlétika versenyeket. Nem a "szegény félkarú, félláb" embereket látom, hanem a sportolókat.

VAnnak olyanok, akik ettől zavarba jönnek. Gondolom te is ilyen vagy. Valószínűleg azért, mert nem találkozol fogyatékos emberekkel, nem látod őket az utcán, és így nem volt időd hozzászokni ehhez, plusz gondolom fogyatékos ismerősöd sincsen. Lenne az iskoládban -munkahelyeden egy osztálytársad -kolégád akinenk csak az egyik karja van meg pl., akkor már egyből nem lennének ilyen problémáid, én majdnem biztos vagyok benne.