Aki informatikában nagyon otthon van, az ki tudja varázsolni az IP-címemet pl ha gmailből küldök neki szintén gmailes rendszerbe levelet?

1.) Ha te belépsz a Gmail fiókodba, akkor az természetesen megjegyzi az IP-det. Viszont a levelekben ez nem megy tovább. Ott az Google IP címe látszódik.

2.) Ha használsz ilyen progit, akkor is végigkövethető az IP-d. Más kérdés, hogy mondjuk egy kollumbiai proxy üzemeltető ki fogja-e adni, hogy hozzá milyen IP-ről csatlakoztál? Valszeg nem. Ha mégis, akkor kapsz egy zimbabvei IP-t és akkor kérheted el a zimbabvei proxy üzemeltetőtől. Ez így megy addig amíg el nem jutnak a szolgáltatódhoz. Aki pedig csak akkor köteles kiadni azt, hogy adott IP-hez ki tartozik, ha van bírósági végzés.

3.) Ilyen esetekben nem tudnak tovább nyomozni. Ezért fontos, hogy kulccsal védettek legyenek a wifi hostok, mert különben bármilyen bűncselekményt elkövetnek a címről, a tulajt fogják elővenni.

Én elhiszem, hogy nem érted, nem születik mindenki informatikusnak. Csak ettől még nem kellene itt méltatlankodnod.

Szerinted az adatok hogy találják meg a gépedet/mobilodat? Elárulom: a címe alapján.

Persze, mondhatnám azt, hogy olvass utána, rengeteg informatikai könyvben leírták már ezt, de interneten is pár perc alatt utánanézhetnél.

De inkább röviden leírom.

Minden, hálózatot használó eszköznek van címe. Méghozzá kétféle: egy fizikai cím (MAC-cím), valamint egy logikai (IP-cím). Fizikai címe minden eszköznek van, és ez (néhány nagyon speciális esettől eltekintve) megváltoztathatatlan. Gyártáskor minden eszköz kap egy címet, és ez nem változtatható. Az IP-címet pedig vagy mi állítjuk be, vagy egy hálózati eszköz osztja ki a rá csatlakozó eszközöknek (DHCP). Közvetlenül csak fizikai cím alapján lehetne kommunikálni, és csak az egymást közvetlenül "látó" eszközökkel. Ahhoz, hogy távolabb is tudjanak az eszközök kommunikálni, szükség van a logikai címre. De végső soron fizikai cím nélkül nem érné el semmi a gépedet. És ezeket a fizikai címeket tárolja az a hálózati eszköz, amihez közvetlenül csatlakozol.

Igen, ha csatlakozol egy wifihez, az az eszköz megjegyzi a te telefonod MAC-címét. És meg is őrzi egy bizonyos ideig. Szóval ha nagyon akarják, IP alapján vissza lehet nézni, hogy melyik eszköz vagy gép kommunikált.

Másik: a levelezprendszerek egy része nyilvántartja az e-mail fejlécében, hogy milyen útvonalon keresztül érkezett meg egy e-mail. Mások meg nem. Úgy tudom, a GMail NEM tünteti fel a te saját IP-det.

Viszont: a szerverei attól még nagyon is naplózzák, hogy ki, melyik fiókkal, mikor milyen IP-ről jelentkezett be.

Összefoglalva: bizony kellő hatalommal és indíttatással simán lenyomozható.

1.) Azért annyira nem. Mert ha mondjuk valamelyik oldal kifejezetten a magyar megtekintőket tiltja, akkor hasznos lehet egy ugandai cím. Persze ez nem olyan valamit, amit mindenki napi 24 órában használ

2.) Nem megváltoztathatatlan (de nehéz leírni). Lehet cserélni. De ha mondjuk a router úgy van beállítva, hogy max 100 címet osszon ki és forgalmas helyen vagy, akkor: a.) a netről mind a 100 eszköz ugyan arról az IP címről fog menni. b.) ha a te IP-de felszabadul - mert elmentél - és kell egy szabad IP, akkor a router azt ki fogja osztani a következő embernek.

3.) Hordoz IP-t igen, a küldő szerver IP-jét. Ha én otthon üzemeltetek egy SMTP szervert (nem kell hozzá semmi, csak egy program) és azon keresztül küldöm ki a leveleket, akkor persze az én címem lesz benne. Google esetén a Google szervere kerül bele, mert az küldi az e-mail. Lehet, hogy más szolgáltató a felhasználó IP-jét is beleteszi, ezt nem tudom biztosan, de elég könnyű kideríteni.

4.) Nem hiszem, hogy olyan sokan hozzáférnének azokhoz a logokhoz amik tárolják, hogy XY milyen IP-t kapott január 23-án 16-tól 17 óráig. Aki meg hozzáfér az sem biztos, hogy kiadja, mert erősen az állásával játszik, valamint nagy valószínűséggel az erkölcsi bizonyítványával is. Hogy milyen bírói papír kell azt nem tudom. Ha alapos az indok, akkor persze megszerzi a rendőrség az adatokat (seed farmok, gyerekpornó, feltörések), de azért mert leszedtél egy filmet még nem fogják rád törni az ajtót. Ugyanakkor ha az említett tevékenységeket folytatod, akkor meg tisztában vagy azzal, hogy milyen technikai és jogi intézkedéseket kell foganatosítani, hogy egy lépéssel a rend éber őrei előtt legyél.

Bocsi, nem tehernek érzem, hanem unalmasnak, hogy alap gimis szintű kérdéseket magyarázzak lépten-nyomon. Én meg ezt bírom nagyon. Egyébként azoknak az infós srácoknak meg üzenem, hogy van még mit tanulni. Nem kell ehhez egyetem, hogy valaki ezeket tudja.

Bírom, amikor valaki teljesen homály egy amúgy nem túl bonyolult témában, méltatlankodik, háborog, hogy semmit nem ért, amikor valaki meg leírja szájbarágósan (amit 5 perc guglizás, vagy egy jobb infó könyv fellapozása után bárki megérthet), utána még ebbe is beleköt.

#5 egyébként tökéletesen leírta a választ a kérdéseidre.

Amúgy meg nem olyan egyszerű egy hétköznapi embernek kideríteni, hogy melyik IP mikor kié volt. Nem úgy megy ez, hogy felhívom a T-home ügyfélszolgálatos havert, oszt' ő majd azt kideríti.

Egyébként aki meg nem sáros, az nem aggódik ilyeneken. A te szinteden nincs olyan eszköz, amivel hatékonyan, akárki elől elrejtőzhetnél.

Született itt pár érdekes és hosszú válasz, mindent nem olvasok át, de válaszolok inkább én is a kérdésekre. (Nem állok le pár mondattal kötözködni, pedig lehetne.)

Eredeti kérdések:

1, Ha a webes felületről küldesz, akkor nincs benne a Te IP címed a levélben, viszont ha helyi gépről, egy levelezőkliensből küldöd a levelet, akkor belekerül a fejlécbe a kiindulási pont is, azaz a te címed.

De a levél fejléceket te magad is meg tudod nézni, a gmail online felületén a levélt megnyitva a jobb oldalon a kis nyilacskával lenyitod a menüt és ott rámész az "Eredeti megjelenítése" opcióra.

Ez kiadja a levél szép, beszédes forráskódját.

2, Nem kell semmilyen extra program, egy sima proxy is megteszi.

A proxy-k lényege, hogy a forgalmadat, egy másik szerveren/gépen keresztül juttatod el a célba, így a célpont csak a proxy címét fogja látni.

(Most, hogy ez email esetében miként működik, azaz a fejlécet a kliens, vagy az SMTP szerver kezdi pakolni nem tudom pontosan és nincs kedvem a referenciát bogarászni.)

3, A legtöbb wifi esetében amikor felmész, a router/szerver oszt neked egy BELSŐ ip címet. (192.168...., 10.....)

Ezek a címek csak a belső hálózaton működnek, a router címfordítást végez rajtuk, azaz kifelé csak 1 darab IP fog látszódni. (Az, ami a router címe.)

(Hogy ezt a router miként oldja meg, hogy a csomagok megfelelő helyre érkezzenek már más kérdés. Keress rá a NAT-olásra: [link] )

2. kérdéskör:

1, Lényegében igen, ezek is csak proxy-kat cserélgetnek, amiket kézzel is be tudsz állítani.

A proxyk pedig ha el is tárolják, hogy ki honnan és hova küldött adatot, azokat akkor is csak indokolt esetben adják ki és ha valami messzi szervert használsz, vagy mondjuk többet, akkor szinte esélytelen, hogy valaki végig visszakeressen.

2, Nem fizikia IP, hanem MAC cím.

Ez egy, a gyártáskor az eszközöknek megadott fizikai azonosító. A részletekbe nem mennék bele, a lényeg annyi, hogy egyébként pár pillanat alatt lehet cserélni ezt is.

[link]

3, Ez remélem a korábbiból már tiszta.

4, A szolgáltató tudja csak, hogy melyik előfizetőnek, milyen címet adott.

Illetve itt is már technológiai eltérések vannak.

Ugyan van olyan kapcsolat, ahol modemet használ az ember és a gép indítása után "be kell jelentkezni" a rendszerbe, hogy tudjon netezni.

Nos ebben az esetben meg is van a felhasználó-ip összerendelés.

De van olyan megoldás is, amikor a szolgáltató egy (pl.) koax kábelt húz be és arra köt rá egy modem/router kombót (T-home IPTV-s csomag pl ilyen). Itt nem kell belépni és semmit sem csinálni, az eszköz saját magát azonosítja és kér le IP címet a központból.

De itt is megvan az összerendelés, hogy melyik eszköz milyen címet kapott, az eszköznek pedig megvan a bejegyzett tulaja.

DE!

Ugye ok, hogy valaki kap egy IP címet, de ebből még nem sok mindent lehet tudni.

Oké, ha a szolgáltató lehallgatja az ügyfelet, akkor látja az adatforgalmát, ám ez kijátszható egy titkosított kapcsolattal. (HTTPS, vagy tunnelezés, TOR kliens....)

Szóval egy cím magában még keveset mond el és mint írtam, könnyű elrejtőzni is akár.

Ha több proxyt használsz, nincs az az elszánt rendőrség, aki lenyomoz.

Maradjunk akkor ennyiben.