Mik az előnyei az Ubuntunak Windows 10-hez képest?

Azaz előnye, hogy nem ismered egyiket sem.

Ezért nem az Ubuntu fórumokat zaklatod értelmetlen kérdéseiddel. Nagy szerencséjükre.

- Nem kémkedik.

- Akár napi szinten jön ki biztonsági frissítés a Win havi frissítésével szemben.

- A frissítéseket 2 perc alatt lekeresi és feltelepíti úgy, hogy közben használod a gépet és észre se veszed.

- Csak kernelfrissítéskor kell újraindítani.

- Kiváló hardvertámogatás, olyan eszközök is azonnal üzemkészek, amikhez Win alatt drivert kell vadászni.

"Kiváló hardvertámogatás"

Valaki nagyon vicces.

Próbálj meg egy Logitech G jelzésű billentyűzet G gombjait kihasználni.

Vagy egy G-s egér gombjait.

A Mad-Catz egér sem programozható.

És a 4K TV-n való megjelenésével is vannak gondok.

Ezekben win jobb.

A hardver saját drivere meg azért kell, hogy maximálisan kihasználd az eszközöd tudását.

Általános driverrel ez nehéz lesz.

Tökéletes programozás tanulásra és rendszergazdai feladatok ellátására.

De a mindennapi életben (film, játék, böngészés, stb) a Win jobb szerintem.

Attól függ mire kell.

Tökéletes hardvertámogatás?

Akkor mi is a helyzet pl. egy egyszerű SB AudioPCI hangkártyával (különösen a midi-lejátszással), a Leadtek WinFast PVR tunerkártyával (beleértve a tv-n kívül a txt-t, a rádiót és persze a távirányítóját is) vagy mondjuk az EliteBook 2530p laposommal (ami nem egy mai gyerek, így nem lehet azt mondani, hogy még túl friss a hardver) - mondjuk az ujjlenyomatolvasó, a TPM, a WWAN, a WLAN és hasonló hardverekkel?

Aki a Linux hardvertámogatásáne akad fenn, az egyszerűen nem ismeri a rendszert, vagy csak nagyon minimális tapasztalata van benne.

Igen, össze lehetne vadászni olyan hardvert, amit nem fog felismerni. Na, és vajon Windows esetén mennyi ideig kéne ilyen hardver után kutatni? Elárulom: nagyon kevés ideig.

A Linux alapból támgoat jónéhány olyan hardvert, amit a Windows csak külön driver telepítése után. Sőt, majdnem az összeset. 15 éve foglalkozok számítógépekkel, de olyat, hogy a Linux ne ismerné fel és kezelné egyből az optikai meghajtót, még nem láttam. Windowsnál már igen, és nem is ritkán. Ugyanez a helyzet az USB-vel. Főleg úgynevezett brand PC-k esetén. Volt alkalmam szívni jópár olyan géppel, ami Windows telepítés közben "elfelejtette" az optikai meghajtót, amiről addig telepített. Az USB portot nem ismerte fel, mert ahhoz külön driver kellett volna neki. Az ethernethez szintén. És akkor adjam be neki úgy a drivert, hogy sem USB portom, sem optikai meghajtóm, sem hálózatom nincs.

A Linux nem vacakol a háttértárakkal és fájlrendszerekkel. Nincs az a hiszti, mint Windowsnál, hogy ezt így nem engedi létrehozni, azt csak olyan megkötésekkel, stb. Nincs az a nevetséges megkötés, hogy BIOS-os gépeken csak MBR lemezre hajlandó települni, UEFI-s gépeken meg csak GPT-re.

Hányszor volt, hogy egy-egy régebbi nyomtatót, vagy scannert közel lehetetlen (vagy ténylegesen lehetetlen) volt Windows alatt életre kelteni. (Persze, jöhet a demagóg válasz, hogy dobd ki az egyébként tökéletesen működő eszközt, és vegyél újat. Köszönöm, ebből én nem kérek.) Linuxon mind működött. Ja, igen, lehet, hogy nem lehetett maximálisan finomhangolni, mint az eredeti driverével. (Amivel Win10 alatt SEHOGY nem lehetett működtetni.) De legalább tudtad használni, a hiányzó funkciókat meg kb. ötévente egyszer, ha használtad volna.

Apropó, fájlrendszerek. A Windows támogatja az NTFS-t, FAT-ot, exFAT-ot, UDF-et, bár utóbbi hármat csak megkötésekkel. Meg a saját ReFS-üket, de azt is csak ímmel-ámmal. A Linux ezek mellett támogatja az ext2, ext3, ext4, ReiserFS, XFS és BtrFS fájlrendszereket, meg disztrótól függően még pár kevésbé elterjedt, ritkán használt fájlrendszert is. Egyedül a ReFS-t nem kezeli, amit igazán a Microsoft maga is csak korlátozottan támogat.

A Linuxot feltelepítve egy kész és használható rendszert kapsz kézhez, amit egyből használatba tudsz venni. Windowsnál még az alapszoftverek után is külön kell vadászni (vagy fizetni).

"Konkrétan a linux alapú rendszerek lenagyobb hátránya a szoftveres és hardveres támogatás hiánya."

Nekem meg ezen akadt meg a szemem.

Fentebb már leírtam, hogy hardverekkel mi a helyzet. Legutoljára 15 éve futottam bele hardvertámogatási problémába Linuxon. (Windowson meg tegnap.)

Az már csak nagyon mellékes megjegyzés, hogy míg a Windows csak az x64 architektúrát támogatja (némileg még az x86-ot is), alig lehet találni olyan architektúrát, amit a Linux ne támogatna.

Na, de hogy a szoftveres támgoatás hiánya? Nem a Linux az, ahol még egy nyamvadt szövegszerkesztőt, meg táblázatkezelőt sem adnak a rendszerhez alapból. Annak fényében pedig, hogy a központi csomagtárolóból kb. tízezer szoftver (nem csomag, szoftver) érhető el, a szoftveres támogatásra panaszkodni kissé okafogyott.

"De a mindennapi életben (film, játék, böngészés, stb) a Win jobb szerintem."

Ez egyedül a játékra igaz, arra is csak részben. Filmet nézni, netezni, Facebookozni, böngészni, tanuláshoz anyagot gyűjteni nincs sok különbség a két rendszer között, sőt, tekintve, hogy a Linux stabilabb, kisebb erőforrásigényű, és biztonságosabb, ez hétköznapi használatra pont, hogy a Linuxot teszi alkalmasabbá.

- Gyorsabb, stabilabb, megbízhatóbb.

Nem kell hozzá egy erőmű, átlagos használatra egy középkategóriás proci mellett 4 GB RAM, meg HDD is bőven elég a gördülékeny használathoz. A Win10 ilyen vason csak szenvedne.

- Biztonságosabb.

Igaz, a biztonság a felhasználón is múlik, de a Linux eleve a biztonságot szem előtt tartva lett megalkotva. A Microsoftnál mostanság kezdenek ráébredni, hogy talán nem jó gyakorlat az, hogy a felhasználók lépten-nyomon minden rendszergazdai jogokkal futtassanak. A Linuxot már a kezdetektől fogva a stabilitást és a biztonságot szem előtt tartva fejlesztették.

- Testreszabhatóbb.

Windowsnál azt a felületet kell használnod, amit Redmondban megálmodtak neked. Esetleg külső szoftverekkel lehet némileg mókolni rajta, de nagy mozgástered nincs. Aztán persze ha Nadelláék valamit változtatnak, meg világszerte a háborgás, hogy nekik ez nem tetszik. Linuxon elképesztő mértékben testreszabható szinte minden. Nem tetszik az új Gnome? Semmi gond, akkor majd a Classic Gnome-ot használom. Vagy a Cinnamont, Mate-t, XFCE-t, LXDE-t, KDE-t, stb, stb. Emellett persze ezek mindegyike nagyon nagy mértékben szintén testreszabható.

- Linuxon lehetőségek vannak, és nem korlátok.

Oké, ez kicsit filozófikusan hangzik, de Windowsnál mindig azt érzem, hogy sok mindent meg lehet tenni, de mindig vannak komoly korlátok. Mindig van egy olyan „meg lehet csinálni, DE….” érzésem. Nem akarok kisregényt írni, hosszas listát tudnék adni róla, hogy mikor, és hol éreztem azt, hogy folyamatosan korlátokba futok. A Linuxnak is vannak korlátai, mint ahogy minden rendszernek, de ezek tényleges és szükségszerű korlátok, és nem valami béna fejlesztői döntés miatt kerültek a rendszerbe.

- Teljes kontrollod van a frissítések felett.

Túl azon, hogy Linuxon nem kell attól tartani, hogy egy frissítés vajon szétbarmol-e valamit, Te döntöd el, hogy mikor akarod azokat telepíteni. Nem fog a rendszer erőszakoskodni, és nem fog a lehető legrosszabbkor 5-10 percig homokozni, mert épp akkor jutott eszébe frissíteni. A frissítések pedig hasznosak, és csak tényleg elavult dolgok esetén jár egy frissítés funkcióvesztéssel. Windowsnál mindig van pár olyan dolog, amitől kevesebb lesz a rendszer. Lehet, hogy ezek csak marginális dolgok, de akkor sem ennek kéne lenni a helyes iránynak.

- Stabilabb.

Ezen nincs mit ragozni, mióta Linuxot használok, számomra ismeretlen az, hogy a rendszer néha lefagy, nem akarja azt csinálni, amit kéne, megakad, meg ilyesmik.

- Ja, és persze ingyenes és szabad.

A rendszer kereken nulla forintba kerül, és nincsenek jogászokat is zavarba ejtő, nevetséges korlátozások. Annyi gépre telepítheted, amennyire akarod, és nincsenek kiadástól függően különböző mesterséges korlátozások a rendszerben úgy, mint Windowsnál.

@7: akkor maradjunk egy konkrét példánál: kíváncsian várom, hogy Linux alatt mi az az egyszerű, utánajárást nem igénylő módszer, amivel a Leadtek Winfast PVR XP Expert kártya összes funkciója működik - mert Windows alatt csak feltelepítem a hozzá adott szoftvert és ennyi.

Ja és mielőtt aszokásos egyszerűséget említenéd: a linuxos fórumok szerint már ahhoz is a fél kernelt át kell írni, hogy egyáltalán hajlandó legyen reagálni a távlövőjére...