Manapság lehetetlen anonim maradni az interneten?

Itt én különválasztanék három-négy szempontot anonimitás tekintetében, mert nagyon is lényeges különbség van közöttük. Ha szétválasztjuk, talán úgy kevésbé aggasztó a kép. Viszont mivel így kicsit hosszabb lenne a válasz, valószínű több részletben tudom csak megfogalmazni.

~ ~ ~

1. Anonimitás az ismerőseiddel szemben

Ahogy te is írtad, az embernek van számos olyan tevékenysége, ami nem illegális, de nem is olyan, amit világgá kürtöl. Pl. hogy mondjuk pornót néz. Sőt akár meleg pornót néz. Ilyen szempontból egészen anonim tudsz maradni. Ha már a GYK-n feltett kérdéssel példálóztál, az ismerőseidnek valószínű fogalmuk sincs, hogy te itt a GYK-n milyen kérdést tettél fel. Ha kellően általánosan írod meg a kérdést, mindenféle személyes vonatkozás nélkül, akkor még abban az esetben sem tudják meg azt, hogy a kérdést te tetted fel, ha történetesen olvasták a kérdésedet. Maximum stilisztikai, meg hasonló jelekből esetleg lehet nekik gyanús a dolog, de amíg te tevőlegesen nem írsz le az azonosításodra alkalmas információt, akkor az erős gyanú is csak gyanú marad. Illetve ez nyilván nem a technológián múlik, ez így is, úgy is felmerülhet problémaként. Azt viszont te tudod megválasztani, hogy mi az, amit beazonosítható módon teszel közzé magadról.

Egyébként ezek a titkok olyan titkok, amilyenje mindenkinek van. Pont emiatt banálisak. Pornót nézel? Húúúú! Micsoda erkölcsi fertő! – mondja ezt 10 olyan ember, aki szintén néz pornót. Valójában nem vetnek meg jobban. Ez a titkot – mivel banális – amúgy is sejtették, csak kicsit jó örülni annak, hogy itt és most ez nem róluk, hanem rólad derült ki. Az, hogy esetleg meleg pornót nézel, az már kicsit forróbb krumpli, mert annak valóban van elutasítottsága. De ezt sem kell tudniuk másoknak, ha nem kötöd az orrukra. Ha mégis kiderül, az megint nem a technológia miatt fog kiderülni. Ahogy az sem technológia kérdése, ha valaki meleg pornó nézés közben rád nyitja az ajtót.

Nota bene erre találták fel az inkognitó módot a böngészőkben. Az inkognitó mód előtt is volt lehetőség, hogy másik felhasználóval belépve böngéssz, vagy valamilyen módon letiltsd, vagy utólag töröld a sütiket, előzményeket a böngésződben. Az inkognitó mód ezt könnyíti meg, és nagyjából mindenki tudja, hogy létezik, és hogy kb. mire való.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

2. Anonimitás idegen személyekkel szemben

Itt elsősorban olyan kényes adatok jönnek szóba, mint jelszavak, bankkártyaszám stb… Ezen a téren a technológia eléggé jól áll, és még a felhasználók hülyeségét is kezdik ellehetetleníti. Megjegyeztetted a böngészővel a netbank jelszavadat? Telepítettél ismeretlen, nem megbízható forrásból származó szoftvert? Rossz öltet volt. De pont ezért vezetik be pl. a bankok a kétlépcsős azonosítást, hogy ha valaki esetleg hozzá is jut a jelszavadhoz mondjuk egy keyloggerrel, sokra nem megy vele, ha nem tudja megszerezni a mobilodat is hozzá. A mobiloddal sem megy sokra, ha nem tudja reprodukálni az ujjlenyomatodat. Mivel itt nagyon súlyos – illegális és az áldozat számra nagy kárral járó – visszaélésekre van motiváció, ilyen téren az adatvédelem eléggé fokozott.

A másik eset, ha mondjuk egy potenciális munkaadó ez az idegen. Ha mondjuk egy Fidesz közeli / ellenzéki érdekeltségű céghez adod be az önéletrajzodat, de a Facebook oldalad meg hemzseg az ellenzéki / kormánypárti bejegyzésektől, akkor hátrányba kerülsz. Vagy jelentkezel egy céghez, a Facebook oldalad meg tele van fekveokádós képekkel, az megint nem vet rád jó fényt. De itt is csak az publikus, amit publikusan osztasz meg. Ez megint nem technológiai kérdés.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

3. Anonimitás termékeket, szolgáltatásokat kínáló cégekkel szemben

És itt jön be a Facebook, a Google és társai. Nekik azért értékes információ a te érdeklődési köröd, hogy olyan termékkel vagy szolgáltatással tudjanak megkínálni, ami nagyobb eséllyel generál vásárlást. Ha 10 tamponreklámból 5 férfinél jelenik meg, mivel férfiak maguknak sem, ajándékba sem szoktak tampont venni, akkor 10 reklámból 5 pusztába kiáltott szó volt. Ez nagyon nem hatékony a cégek szempontjából. A Facebook, a Google, meg még pár szereplő pont azért tud jó ajánlatot adni a cégeknek, mert ők biztosítani tudják, hogy ha tampont akar valaki reklámozni, akkor 10 reklámból 10 fog 18 és 50 év közötti nőknél megjelenni. Vagy egy derékfájás elleni krém 40 és 99+ éves közötti korosztálynál fog megjelenni, és véletlenül sem egy 19 éves fiatalnál.

És azt is látni, vagy sejteni kell, hogy nincs ingyen kenyér. Azért, hogy te a Facebook, a Google vagy valamelyik másik nagyobb cég szoftvereit használod, azért ugyanúgy fizetsz, mint bármi másért, csak nem a pénzeddel, hanem az adataiddal. Ha regisztrálsz a Facebookon, vagy létrehozol egy Google fiókot, akkor ezt úgy nagyjából sejteni is kellene. De mára ez kvázi közismert ténnyé is vált, maximum az nem tud róla, aki most kezdett el netezni.

Aztán a cégek rájöttek, hogy nem csak a felhasználónak az oldalon megadott adatai alapján lehet profilozni. Nem csak abból lehet információt szerezni, hogy a Facebookon megadtad a születési dátumodat, vagy megosztottad az ismerőseiddel az X oldalt. Abból is lehet profilt építeni, hogy te milyen oldalakat látogatsz, és így még inkább meg tudja találni a reklám a potenciális vásárlót. De ehhez a Facebooknak, a Google-nek tudnia kellene azt, hogy te milyen oldalakat látogatsz. Ehhez viszont azt kell elérni, hogy az oldalak üzemeltetői beépítsék az informatikai cég valamelyik szolgáltatását az oldalukra. Így született meg a like gomb, aztán mindenféle közösségi pluginek, mint pl. a kommentmező. Így született meg a Facebook, Google accounttal való bejelentkezési, regisztrálási lehetőség, vagy erre épít a Google Adsense, ami elve különböző oldalakon elhelyezett reklámokból monitorozza a felhasználói szokásokat.

És tulajdonképpen ezt még akár lehet hasznosnak is tekinteni a felhasználó szemszögéből is. Ha már kénytelen vagyok reklámokat nézegetni, akkor férfiként inkább nézek egy fúrógép reklámot, mint egy hüvelygomba reklámot. Ha pl. rákerestem X webshopban mondjuk az SSD-kre – valószínű potenciális vásárlási szándékkal – akkor az nekem is jó, ha felkínálja Y bolt SSD-it, és esetleg ebből megtudom, hogy Y boltban ugyanaz olcsóbb, mint amit X boltban kinéztem. Ha választani lehet, akkor már százszor inkább a netes targetált reklám, mint az intimbetét reklám utáni Béres-csepp reklám utáni hüvelygomba gyógyszer reklám. Vagy mint a teljesen véletlenszerű telemarketinges megkeresések áradata. Vagy mint a postaládába bedobott reklámok tömkelege. A tartegtált reklám hatékonyabb, így minél többen térnek rá át, annál inkább csökken a többi.

Megint más szempontból tulajdonképpen még mindig sokkalta anonimabbak vagyunk ma így, mint amennyire régen egy faluközösségben volt az ember. Falun mindenki ismert mindenkit, mindenféle szokásaival, habitusával, meg nyilvánvalóan a korával, nemével, családi állapotával együtt. És ott is volt „targetált” hirdetés. Nyilván a sarki kisboltos tudta, hogy te szoktál venni bort, és ha úgy jött ki, akkor szólt, hogy jött jóféle villányi portói, nem-e akarsz-e venni-e? Vagy tudta, hogy van egy pár hónapos fiad, és felhívta a figyelmedet, hogy lehet ám náluk kapni bébiételt is. Vagy Józsi talált meg, hogy látta ám, hogy már háromszor is az út mentén szerelted a rozzant biciklidet, neki meg lenne egy eladó. Tulajdonképpen ugyanez történik ma is, csak mivel a cég és a vásárló, de lassan a bolt és a vásárló között is megszűnik a személyes kapcsolat, ezért futószalagon, sokkal inkább anonim módon. Meg természetesen mivel más technológia áll rendelkezésre, más technológiával.

Viszont itt van egy óriási különbség az 1. ponthoz képest. Sem a Facebook, sem a Google, sem azok a cégek, akik még adatot gyűjtenek rólad, vagy adatokat vásárolnak meg rólad, az égadta világon nem kíváncsiak konkrétan RÁD. Nekik nem az a fontos, hogy TE ki vagy, NEKED milyenek a szokásaid. Nekik az a fontos, hogy amit reklámoznak, az a potenciális vásárlóhoz jusson el, ha te vagy az, akkor hozzád, ha nem te vagy az, akkor nem hozzád. A Google, vagy a Google-on keresztül reklámozó cég előtt kevésbé kell pironkodnod, ha valamilyen vásárlást indítasz, mint régen faluhelyen a sarki boltos előtt, aki személyesen ismert, voltak közös ismerőseitek is, sőt szinte csak közös ismerőseitek voltak. Tehát régen ennek a 3. pontnak jó eséllyel volt metszete az 1. ponttal. Ma meg a legritkább esetben, hacsak nem dolgozik ismerősöd a Facebooknál, vagy a Google-nél vezető beosztásban.

~ ~ ~

A másik amit ezzel kapcsolatban látni kell, hogy az összegyűjtött adatok óriási értéket képviselnek. Nyilván ezért gyűjtik őket, és ezért kapsz tőlük pénzbe nem kerülő szolgáltatásokat. Ami információ viszont az ő kezükben óriási érték, annak a konkurencia kezébe jutása óriási veszteség. Tehát ők mindent megpróbálnak elkövetni, hogy ezekhez az információkhoz ne férjen hozzá más. Eleve amíg csak lehet, addig anonim módon gyűjtik az adatokat, a személyeddel – mondjuk az email címeddel, Facebook profiloddal – való összekötés amennyire lehet külön történik, lehetőleg jól szeparált módon. Lehet persze szó ezen adatok értékesítéséről is, de azért borsosan megkérik az árat, amit csak olyan monstre cégek tudnak megengedi maguknak, akik esetén ugyanúgy elhanyagolható esélye van annak, hogy a cégnél dolgozik vezető beosztásban személyes ismerősöd.

Természetesen mivel a konkurens monstre cégek munkatársai egyben magánszemélyek is, így a cégek az összegyűjtött adataidat úgy általában védik magánszemélyekkel szemben is. Tehát ebből az adatgyűjtésből nem kell aggódnod, hogy édesanyád megtudja, milyen oldalakat nézegetsz. És bár a Google tudja, hogy te X oldalt milyen rendszerességgel látogatod, édesanyád ezt a Google-től akkor sem fogja ebből megtudni, ha történetesen jobb képességű hacker.

Attól sem kell aggódnod, hogy maga a Google, vagy Facebook zsarolni kezd, hogy „tudom ám, hogy …”. Hiszen ami titkokat összegyűjt, olyan titkokkal kvázi mindenki rendelkezik, banális titkokról van szó. Egy ilyen jellegű zsarolás sok hasznot nem hozna, de hosszútávon kvázi csődbe vinné a céget. Nagyságrendekkel nagyobb ostobaság lenne, mint levágni az aranytojást tojó tyúkot.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

4. Anonimitás az állammal szemben

Ez már kicsit neccesebb téma. Mélyebben nem is mennék bele. Mindenesetre a politika is ráébredt arra, hogy ideológiát, meggyőződést lehet úgy értékesíteni, mint egy terméket, szolgáltatást. De nem voltak meg a szükséges eszközei ennek a célba juttatására. A Facebook, Google és társai meg rájöttek arra, hogy nem csak terméket, szolgáltatást kínáló cégeknek tudnak reklámfelületet biztosítani, hanem pártoknak is propagandafelületet.

Ez már kicsit ijesztőbb, viszont az állam azért óvatosan szokta elvetni a sulykot. Ha túl gyorsan, túl nagy léptékben válik egy politikai vezetés autokratikussá, diktatórikussá, azt idejekorán ketté tudja törni a nép haragja. Széles tömegekkel szemben nem lehet fenyegetési potenciál, hogy esetleg az állam tudja róluk a politikai meggyőződésüket, vagy bármilyen más kényesnek tűnő adatot. Ha nem vagy közszereplő, és nem vallasz ritkaságszámba menően szélsőséges nézeteket, akkor különösebb félnivalód akkor sincs magától az államtól, ha amúgy napjában nyolcszor posztolsz kormánypárt lejárató tartalmat publikusan.

Persze lehet, hogy 15-20 év múlva olyan politikai, társadalmi rendszer alakul ki, aminél ez már tevőlegesen a károdra van. De ez így volt mindig is. Ha politikáról beszéltél akár csak egy asztal mellett négyszemközt valakivel, nem lehettél benne biztos, hogy x évvel később nem lesz az az illető besúgója egy diktatúrának. De megmondom őszintén, ilyen forgatókönyvnek nem látom esélyét. Szerintem a politika tanult a múltból. Egy Rákosi rendszer sokkal sérülékenyebb volt a maga erős diktatúrájával, mint a Kádár-rendszer, ami hagyta kiengedni a szelepet. A politika rájött arra, hogy nem cenzúrázni kell. A cenzúrát meg lehet titokban kerülni és feszültséget kelt. Azt kell elérni, hogy aki rendszerellenes nézetet vall, az nyugodtan fejtse ki a véleményét, csak éppen ne hallja meg senki. Nem elnémítani, hanem túlharsogni kell az ellenfelet.

Teljesen más oldalról meg az állam aztán végképp hozzáfér egy csomó olyan adatodhoz, ami egy idegen számára potenciális támadásra ad lehetőséged. Pl. az állam tudja, hogy hol laksz, mekkora a jövedelmed, és hogy jelenleg éppen külföldön tartózkodol. Az államtól nem kell féltened ezeket az adatokat. Egy betörőtől természetesen féltened kellene ezeket az adatokat, csak az állam nem fogja megosztani ezeket az adatokat illetéktelenekkel.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

folyt. köv…

"az nekem is jó, ha felkínálja Y bolt SSD-it, és esetleg ebből megtudom, hogy Y boltban ugyanaz olcsóbb, mint amit X boltban kinéztem"

Csak az a gond, hogy ezzel csalnak.

Nem mindig az az olcsóbb, amit annak hirdetnek.

"Ha választani lehet, akkor már százszor inkább a netes targetált reklám"

Ez igaz, de ezzel együtt is van néhány súlyos gond:

"Nekik nem az a fontos, hogy TE ki vagy, NEKED milyenek a szokásaid."

Ez így nem igaz.

Ha ezek közül BÁRMI is felhasználható a céljaikhoz, akkor azt fel is használják.

"Nekik az a fontos, hogy amit reklámoznak, az a potenciális vásárlóhoz jusson el"

Na, és itt a gond.

Ugyanis még csak véletlenül sem azon dolgoznak, hogy azt adják el neked, ami neked jó!

Továbbra is azt akarják eladni, amit a partnereik árulnak - akár jó neked, akár nem.

Akár az a jó a piacon, akár bőven van jobb - vagy esetleg még káros is rád!

És ez, ezekkel a módszerekkel már nagyon veszélyes lehet!

Figyelembe véve azt is, ha a legjobb pszichológiai módszereket és az MI-t is felhasználják.

Ugyanez a probléma az állammal is:

irányítani akar téged!

Kérdés, hogy mennyire akar beleszólni az életedbe, és mire képes.

De ez minndkettő folyamatosan növekszik!

Ma már nem elég az, ha öntudatos vagy (a cégekkel szemben sem).

Ma már valamilyen szinten aktívan védened kell magad a befolyásolás ellen.

Holnap már lehetséges, hogy ez is kevés lesz, és további módszereket kell használnod, ha értelmesen és önállóan szeretnél élni.

Ugyanúgy, ahogy régen pl. nem kellett víruskereső a számítógépekre.

Utána már kellett.

Ma meg már olyan kell, amit profi cégek minden nap frissítenek.

Holnap ezzel mi lesz?

Mert ha ez így marad, akkor holnap ez már nem fog megvédeni a vírusoktól.

Mint ahogy már ma sem véd meg igazán jól.

Ugyanez van a céges és az állami befolyásolással is.

Valamit tenned KELL, ha nem akarsz bedőlni. És holnap ennél még többet kell tenned.

Ja és kérdezed, hogy mi baj lehet, ha mégis bedőlsz:

- tegnap még nem lett volna belőle nagy baj.

- ma már azért elég nagy baj lehet belőle.

- holnap meg már simán rámehet az életed. Mármint az irányítása.

Ez már rég meg is történt.

Lásd pl. az amerikai korlátozásokat a terrortámadások után.

És ma már ezek közül sok meg is valósult a Föld többi részén is.

De pl. az Irak elleni háború - hamisított indokok alapján - szintén ilyen volt.

Azóta sem látom, hogy kit és hogyan büntettek meg ezért a hamisításért.

…folytatás…

Azért érdemes az előző válaszomban leírtakat külön értelmezni, mert sokszor az ember az egyik szereplő által ismert adatot félti a másik szereplőtől, márpedig az egyik semmilyen módon nem fogja megosztani az általa birtokolt információt a másikkal. Amit az ismerőseid elől rejtegetned lenne érdemes, azt nem kell féltened megosztani egy multinacionális céggel. Amit meg egy cégtől, vagy az államtól lenne érdemes rejtegetni, azt meg gyakran nem félsz megosztani a személyes ismerősöddel.

A probléma leginkább akkor van, mikor ezek összefolynak. Pl. mikor egy nyilvánvalóan targetált reklám hoz kínos helyzetbe személyes ismerős előtt. Pl. a párodnak akarsz megmutatni valami vicces dolgot, és az oldal megnyitása után szexchat oldalak, meg társkereső oldalak reklámjai jelennek meg. De ezzel megint csak tisztában van úgy az ember, ha nem a múlt hónapban kezdett netezni, így ha netántán olyan oldalt nézne meg, aminek a témájában nem szeretne személyes ismerős előtt is látható reklámot kapni, akkor előveszi az inkognitó módot.

A másik problémaforrás az lehet, mikor az adatgyűjtő cégektől kiszivárognak információk. Ez reálisnak tűnő veszély, de mivel ezt az érintett cégek is tudják, így a legszigorúbb biztonsági intézkedésekkel kezelik az adatokat, ami miatt ez a veszély viszonylag csekély. Mert hát az ilyen kiszivárgott adatokból származó botrány sok milliós, milliárdos veszteséget jelentenek a részvényindexek zuhanásából kifolyólagosan.

~ ~ ~

Más: A technológia általában előbbre jár, mint a törvényi szabályozás. A jogszabályok elég nagy késéssel követik az eseményeket. De követik. Nem véletlenül jött a GDPR. Való igaz, hogy nem feltétlenül tudhattad, hogy a Google pontosan mit és hogyan tart számon rólad, de ma tudhatod. Nyilván nem fog felkeresni a Google munkatársa személyesen, hogy elmagyarázzon mindent. Ha kíváncsi vagy rá, ha neked ez fontos kérdés, akkor neked kell utánajárnod. És erre ma m'r megvan a lehetőséged.

Egyre inkább az a tendencia, hogy a Google is, a Facebook is jól átlátható és értelmezhető módon megosztja veled, hogy pontosan mit tud rólad, és szabályozni is tudod, hogy mit felejtsen el, amit eddig tudott rólad, és mi az, amit a jövőben ne tartson nyilván rólad. Egyre inkább az a tendencia, hogy a bonyolult jogi szabályozás miatt muszáj kilométer hosszúságú jogszabályoknak megfelelő szerződési feltételeket, adatvédelmi irányelveket, meg hasonlókat írni, hogy ne legyen megkérdőjelezhető, hogy most az adott mondatot így vagy úgy kell értelmezni, erre, vagy arra vonatkozik, ennek ellenére egyre több a rendszer működését röviden, tömören, érthető módon megfogalmazó információ is.

Én azt látom ilyen téren tisztul a kép. Bár ennek ellenére én továbbra sem tartom veszélyesnek az egész kérdést. Tudom hol kell kikapcsolni a Facebookon, hogy kövessen. De nem kapcsolom ki. Ahogy írtam, inkább akarok látni egy fúrógép reklámot, mint egy tampon reklámot. (Nem minta nem lenne reklámblokkoló, és nem lenne reklámblokkoló telepítve a netezők többségénél.)

~ ~ ~

Aztán azon is lehet lamentálni, hogy a reklám önmagában, meg a politikai propaganda mennyire manipulatív. Hát persze hogy az. De ez akkor is az, ha nem gyűjtenek rólad adatokat, sőt nem is használsz internetet, hanem mondjuk plakátokon, a rádióból, vagy a tévéből jön veled szembe. Az adatgyűjtés maximum egy kicsit hatékonyabbá teszi a dolgot, de pont emiatt a reklám értékesebb egy Facebook felületen, mint egy random postaládába bedobott szórólapon, így kevesebb reklám fizethető meg, így összességében kevesebb lesz a reklám. Másik oldalról ugyanazon cél eléréséhez kevesebb reklám kell, a több meg már nem feltétlenül hoz nagyobb hatást, tehát ebből a megfontolásból is csökkenti az adatgyűjtés a reklámok számát.

~ ~ ~

A Facebook és a Google is deklaráltan nem anonim. Minden oldalnak megvannak a szabályai. Pl. itt a GYK-n sem lehet apróhirdetést kiírni. Neked viszont ezt mérlegelve lehetőséged van eldönteni, hogy használod-e az adott oldalt, és ha igen, mire, hogyan használod. Én anno örültem is, mikor megjelentek a Facebookos kommentdobozok. Azt gondoltam, hogy az emberek a nevüket, arcukat adva egy-egy kommenthez talán kicsit kulturáltabban fognak megnyilatkozni, mint teljesen anonim módon. A meglepő az volt, hogy egy cseppet sem, sőt… Névvel, arccal az emberek még meredekebb kijelentéseket engedtek meg maguknak, hiszen látták, hogy mások is ezt teszik. Az, amiért régen pironkodni kellett, az ma általánosan elfogadott lett. Csak pont ennek – mármint a kulturált véleménynyilvánításnak a hiányának – kellene szégyenkezésre okot adnia. Egy-egy régebbi full anonim fórumon sokkal kulturáltabb diskurzus folyik, mint a Facebook nyilvános bejegyzései alatt. Számomra ez sokkal inkább aggasztó.

> Persze itt is az okosak azt mondják, hogy hát elfogadtad a felhasználási feltételeket. Persze, majd mindenki végig olvassa a 237 oldalas, tele zsargonnal szöveget, csak azért, hogy nyugodtan használhasson egy olyan rendszert amelynek felhasználóbarátnak kellene lennie.

Programozó vagyok. Van egy weboldalunk. Annak is vannak felhasználási feltételei. Piactér jellegű oldal, így nem csak erősen ildomos, hanem jogszabályi kötelességünk, hogy tároljunk személyes adatokat, pl. személyi igazolvány beszkennelt képét. Nem adjuk át ezt senkinek, de a jogszabályok miatt kezelnünk kell, jogsértés esetén ezzel tudjuk magunkat védeni. Nyilván nem akarunk börtönbe kerül, mert egy Gipsz Jakab valami olyan dolgot töltött fel, ami erősen illegális. És ha rajtunk múlna, megfogalmaznánk a felhasználási feltételeket röviden és érhetően. Csakhogy a mi felhasználási feltétlenül – mivel pénzmozgás is van az oldalon – tulajdonképpen szerződések, amiknek jogilag is korrektnek kell lenniük. És jön a jogász, és azt mondja, hogy ez így nem jó, ezt az egy mondatot ki kell húzni, és nyolc különböző jogi szempontból egyértelmű módon kell megfogalmazni. Így lett aztán nekünk is jó pár oldalra rúgó felhasználási feltételünk. Ha nem így csináljuk, akkor úgy jelent fel minket a konkurencia, hogy öröm nézni. És mi sem örülünk, mert ha az adatok kezelésében szükségszerű változást kell eszközölnünk, akkor meg kell fizetni a jogászt, aki majd ennek fényében átfogalmazza, felülvizsgálja a kilométeres felhasználási feltételeket. Mivel kis cég vagyunk, szerény bevétellel, a jogász meg jó óradíjért dolgozik, hidd el, igazán nem örülünk ennek.

De mi még csak egy állam jogszabálya alapján kell, hogy felhasználási feltételeket írjunk, egyetlen szolgáltatáshoz. A Google, Facebook esetén viszont a felhasználási feltételeknek sok állam jogszabálya alapján kell korrektnek lenniük, és nem egy szolgáltatásról, hanem komplett szolgáltatáscsomagról van szó.

Ennek ellenére attól, hogy a felhasználási feltétel hosszú, attól még nem muszáj elolvasnod, és nem muszáj elfogadnod. Ha mégis megtetted, akkor elfogadtad, hogy ezek a játékszabályok, még ha számodra nem is ismertek annak a részletei. Illetve ezzel elfogadtad az ebből fakadó következményeket is.

Itt nem is annyira az informatikával van gond, hanem a joggal úgy általában. Bár amennyire értek a joghoz, nem is nagyon van ötletem arra, hogy mi lenne a jó alternatíva.

> Te is jól tudod, hogy a sütiket nem csak egyetlen egy dologra használják, amire most erőltetetten ráfokuszálsz, csakhogy a másik betolakodó oldaláról el tudd terelni a témát.

Tehát a probléma nem a sütikkel van, hanem valami egészen mással. Ahogy a kés is használható fafaragásra is, meg emberölésre is, így nem a kés az, amivel baj van, hanem azzal, aki embert akar ölni. A sütiket meg sem akartam különösebben említeni. Te hoztad fel a #2 kommentedben, mint önmagában ördögtől való dolgot. Pont azt igyekeztem tisztázni, hogy ez nem így van. Lehet szükséges, ártalmatlan és hasznos is az, ha egy oldal sütiket használ, meg lehet sütiket használva komoly, illegális, vagy nem illegális, de etikátlan célokra is használni. Az, hogy oldal sütiket használ, attól pont úgy nem lesz adatgyűjtő oldal, mint ahogy nem lesz gyilkos az, akinek van otthon kése.

> És ráadásul az emberekre hárítja a felelősséget, és bagatellizálja a probléma súlyosságát, ami az embereknek a magán szférájába való betolakodás.

Hát ha jobban megnézzük, végül is nem a Google tört be a magánszférádba, hanem te hagytad rá a magánszférádat a Google-re. Te kerested fel a google.com-ot, te regisztráltál, önként és dalolva.

> DE én mint felhasználó, HONNAN tudom, hogy az adataimmal amit begyűjtöttem mi mindem MÁST tesznek? Ez melyik szerződésben van benne?

Nem tudod. Illetve legálisan csak azt tehetik az adataiddal, ami benne van a számodra is elérhető és általad – akár látatlanul, akár elolvasottan – elfogadott feltételekben. Amúgy a Google felhasználási feltételei és adatvédelmi irányelvei még viszonylag kulturált, érthető, jól tagolt módon vannak leírva:

[link]

De a felhasználási feltétel kvázi egy szerződés. Ha egy szerződés ismeretlen negatív hatásaitól félsz, akkor vagy ne írd alá, vagy olvasd el. Vagy ha már olvasatlanul aláírtad, akkor tudd, hogy ezzel elfogadtad annak minden következményét is.

> Nevet próbáltam változtatni mert a hülyéje minden youtube hozzászólásomhoz kiírta az igazi nevem…

> […]

> Na, csak egy sima google fiókban van 78000 féle beállítás, másfél órámba telt míg áthámoztam az összesen magam, felfogtam, hogy a mi a fenéről is ír, és…

És vagy ez van, hogy átnyálazod a 78 000 féle beállítást, vagy ha nem tetszik, akkor nem használod a google fiókot. Nem kötelező regisztrálni rá. Nem kötelező kommentet írni egy Youtube videó alá. Semmi nem kötelező. Nyugodtan kereshetsz valami egyszerűbb szolgáltatót, nyugodtan kikapcsolhatod a számítógépet és minden problémád megoldódik. Tudom, hogy ez így arrogánsnak hangzik, de nem ez a szándékom. Tényleg nem kötelező internetet használni, ha mégis használni akarod, akkor el kell fogadnod, hogy a dolog esetleg bonyolult, hogy időt, energiát kíván. Pl. biciklizni sem kötelező. De ha biciklizel, akkor vagy megtanulod a Kreszt, vagy vállalod, hogy ezen tudás hiánya miatt esetleg elütnek az első sarkon, vagy megbírságol a rendőr.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

> Nem mindig az az olcsóbb, amit annak hirdetnek.

Ez megint teljesen független az anonimitás, meg az adatgyűjtés kérdésétől. Ez egy újságban lévő reklámról is elmondható. Másik oldalról a „nem mindig” ellenére azért 99%-ban az. Azt azért mégis látom, hogy az egyik webshopban ugyanaz a termék 32 800 Ft-ba kerül, a másikban meg 27 600 Ft-ba, és látom a megrendelés jóváhagyásánál is az összeget.

> "Nekik nem az a fontos, hogy TE ki vagy, NEKED milyenek a szokásaid."

> Ez így nem igaz.

> Ha ezek közül BÁRMI is felhasználható a céljaikhoz, akkor azt fel is használják.

Nem értetted jól. Egy ismerősöd ha mondjuk a böngészési előzményeidben turkál, akkor arra kíváncsi, hogy TE mit néztél meg. A Google-ben meg nem ül egy olyan ember, aki azt nézegeti, hogy itt van ez a Kovács József Pilismarótról, nézzük milyen oldalakat nézett meg az elmúlt hónapban. A dolog fordított. Van X témájú oldal, nézzük ki az a 10 000 felhasználó – tök mindegy hogy hívják –, aki megnézte ezt az oldalt. A Google nem téged kezel, hanem egy listát, amin rajta vagy. Az, hogy személy szerint te, vagy személy szerint én mit csináltam, arra a nevünkkel, arcunkkal direktben összekötve az ismerőseinken kívül a kutya sem kíváncsi.

> Ugyanis még csak véletlenül sem azon dolgoznak, hogy azt adják el neked, ami neked jó!

Ez megint nem az anonimitást, vagy az adatgyüjtést érintő probléma. Ugyanez igaz a napilapban megjelenő hirdetésre is. Nem a legolcsóbb, vagy legjobb termék hirdetését látod.

> És ez, ezekkel a módszerekkel már nagyon veszélyes lehet!

Az adatgyűjtés maximum kicsit hatékonyabbá teszi a dolgot. Véleményem szerint a reklámot kellene jobban szabályozni, sőt bizonyos platformokról kitiltani. Illetve megfelelő tudatosságra kellene nevelni. Nem akarom elbagatellizálni a dolgot. Mind a reklám, mind a politikai propaganda lehet káros azokra nézve, akik nem rendelkeznek megfelelő tudatossággal. És a jobb hatékonyság társadalmi szinten nagyobb kárt okoz. Viszont ez messze túlmutat a kérdés keretein, itt társadalmi, etikai, sőt gazdasági szempontok sokaságát lehetne elővenni. Bonyolult téma, és tényleg nem lényegtelen. De amíg az emberek mondjuk egy HBO Go-t drágának tartanak és inkább nézik a reklámokkal teletűzdelt RTL-t, addig azt kell mondani, hogy az emberek úgy tűnik inkább választják a közvetett nagyobb árat, mint közvetlenül megfizetni egy szolgáltatást. Ugyanez igaz mondjuk egy Youtube és egy fizetős, de legalább tartalmas online videó tananyag kapcsolatában.

> Kérdés, hogy mennyire akar beleszólni az életedbe, és mire képes.

Láttuk ennek a szélsőségeit a XX. században. Internet nélkül is működött, maximum nem egy online automatizmus segítségével szóltak bele az életedbe, hanem a házmester írt rólad jelentést a központnak. Tehát itt megint messze túlmutat a problémakör az alapkérdésednél. És itt megint a megfelelő tudatosság, felelősség, aktivitás hiányzik. Minden diktatúra megdönthető, ha valaki képes túllátni a propagandán, nem csak önmaga érdekeit védi, hanem másokét is, és képes kiállni az elveiért, azért, amit etikusnak, igazságosnak, helyesnek tart. Ha az ember erre nem képes, akkor internettel is, internet nélkül is elnyomott lesz.

> Ma már nem elég az, ha öntudatos vagy (a cégekkel szemben sem).

> Ma már valamilyen szinten aktívan védened kell magad a befolyásolás ellen.

Az, hogy tudatos vagy, az pont azt jelenti, hogy nem hagyod magad befolyásolni. Mondjuk nem veszel meg egy 8K-s OLED tévét, ha tudod, hogy nincs annyi felesleges pénzed, és nem vállalsz be egy több éves hitelt. Illetve nem veszel meg egy 8K-s OLED tévét, ha tudod, hogy 10 évvel ezelőtt a FullHD-s tévé volt az álmaid netovábbja, és több volt az, mint elég. De ez megint messzire vezető téma. Ha egy film, műsor jó és tartalmas, akkor az kielégítő élményt kell, hogy adjon akkor is, ha egy LCD FullHD tévén nézed. Ha egy LCD FullHD tévén nézve nem ad kielégítő élményt, akkor meg megkérdőjelezhető, hogy vajon van-e benne annyi érték, hogy megérje megvenni azt a 8K-s OLED tévét. Ez megint messze túlmutat az anonimitás kérdésén, itt inkább értékrendi problémák vannak.

~ ~ ~

> Ezekkel az új technológiákkal az a baj, hogy már nem csak a termékek ember agyába történő beadagolása zajlik, hanem az emberi gondolkodást, véleményt, magatartást is tudjá tudatosan formálni bizonyos igényeknek megfelelôen.

Így van. De ez megint túlmutat a kérdéskörön. A befolyásolási szándék egyidős velünk. Ugyanez elmondható volt a televízió megjelenésekor is. Elmondható volt a rádió megjelenésekor is. Elmondható volt a nyomtatás megjelenésekor is. Mindegyik hatékonyabb, szélesebb körben elérhető eszközzé vált mások befolyásolására, manipulálására (a szó rossz értelmében). És itt megint elsősorban nem önmaga az adott technológia a gond. Hiszen ellenérvként azért el lehet mondani, hogy pont ugyanezek a technológiák védtek meg minket ettől. Pl. gondolj a 48-as forradalom kinyomtatott 12 pontjára, amit széles tömegekhez lehetett így eljuttatni. Vagy gondolj a Szabad Európa Rádióra. De ha már net, akkor gondolj az arab tavaszra, ami bár később erősen gellert kapott, de attól még az indulás jó volt, és az internet nélkül nem, illetve jóval később indult volna el. Bár a propaganda egyre hatékonyabb eszközöket talált az elmúlt évszázadokban, de ennek ellenére a társadalmak mégis csak inkább demokratizálódtak egy diktatórikus rendszerből, mintsem fordítva.

Persze a dolog nem veszélytelen még ezen belátás mellett sem, mert ideiglenes jelleggel a rossz irányba hatás erősödhet meg.

~ ~ ~

De úgy összességében sokkal több olyan negatívumot soroltál fel, ami javarészt független az anonimitás, illetve adatgyűjtés szempontjából, annak a mai korban csak egy prompt jelensége, eszköze. A valódi probléma, ami szerintem is probléma – bár én kicsit optimistábban látom a világot – az messze ezen túlmutató probléma, és az adatgyűjtés és anonimitás kérdésköre csak ebben a fénytörésben problémásak. Úgy értem, hogy neked sem elsősorban az adatgyűjtéssel, vagy anonimitással van problémád, az csak apropóul szolgál sokkal mélyebben gyökerező problémák megfogalmazásához, felszínre kerüléséhez. Kicsit tényleg olyan, mint a késgyárat látni problémának az egyre gyakoribb késelések miatt.

Mind a Google, mind a Facebook az USA háttérszervezetei által támogatott cégek. Még a létrejöttüket is ezeknek a három betűs intézményeknek köszönhetik.

A cél az adatszerzés, a megfigyelés, a használati profil alkotás, mindenre kiterjedően, lehetőleg névre, személyre (és nem gépre) szólóan.

Elég balga az, aki azt képzeli, csak azért gyűjtenek róla adatot, hogy el tudják adni neki a barkácsgépet vagy a szagos pelenkát. Kivétel nélkül, minden egyes adatot rögzítenek arról akiről csak tudnak és fel is használnak, nem igaz az sem, hogy senki nem kiváncsi kovács 23. jánosra. Adott ideig az adat nyugszik, de amint felhasználhatóvá válik, fel is fogják használni azt, ahogy ez már számtalan esetben meg is történt.

Ha valamely cégnél egy jó álláshelyet kiván szerezni az adatgazda, vagy az, akinek bedolgozik, elég a pozíciót betöltő személyről tudni, hogy mire keres rá, milyen szexuális, vagy egyéb preferenciákkal bír, milyen a politikai meggyőződése, stb. Valamit 100 esetből 98-ban találni fognak, amit felhasználhatnak, hogy a pozíciójából eltávolítsák. És ha a közlés a felettese felé informális lesz, akkor még azt sem fogja megtudni soha, hogy miért rugták ki.