A mesterséges intelligenciát kitudták volna fejleszteni orvosi kísérletek nélkül is ?

Az ember nem sok mindent talált fel élete során.

Jobbára a természetet kopizta és kopizza most is. Az MI esetében sincs ez másképp.

> A mesterséges intelligenciát kitudták volna fejleszteni orvosi kísérletek nélkül is ?

Szerintem igen. Pl. vegyünk egy számjegy felismerő szoftvert. A számjegy képét körbevágva, átméretezve kapunk mondjuk egy 16*16 pixeles szürkeárnyalatos képet, ami 256 darab input. Anélkül, hogy ismernénk a neuronokat, fel lehetett volna vetni, hogy több köztes lépés történjen, a számot olyan objektumokból próbáljuk felismerni, mint kör, ferde vonal, vízszintes vonal stb. Ezeket meg próbáljuk olyan objektumokból felismerni, mint vonalka, negyedkör stb., és ezeket próbáljuk meg pixelekből felismerni. Így kvázi megkapjuk a köztes neuronrétegeket. (Az más kérdés, hogy egy tényleges AI-ban valahogy nem ezek a körök, negyedkörök és hasonló reprezentálódnak, de ez már más tészta, az elképzelés jó, a dolog működik is, csak nem egészen az elképzelés mentén.)

Hogy aztán később akár latin írás, vagy ciril, kínai, meg mindenféle írásra is betanítható legyen a rendszer, ne fixen belekódolt algoritmusok tegyék meg mindezt, hanem az összefüggéseket paraméterezhető számú, statisztikai természetű adat formájában tároljuk és dolgozzuk fel.

Azért a koncepció nem olyan bonyolult. Ha nem ismertük volna az agy, illetve a neuronok működését, vagy az agyunk teljesen más alapon működne, akkor is feltaláltuk volna szerintem a neuronhálónak ezt a nagyon leegyszerűsített koncepcióját, maximum nem neurális hálónak, hanem mondjuk súlyozott összeghálónak vagy statisztikai futószalagnak vagy valami hasonlónak hívnánk.

Persze lehet, hogy a neuronok működésének megértése nélkül a dolog késett volna 10–20 évet, bár itt azért az elmélet megalkotása, meg a komolyabb felhasználáshoz szükséges számítási kapacitás között volt egy elég nagy szakadék, szóval lehet, hogy a 40-es évek helyett a 60-as években jött volna elő a mesterséges intelligencia koncepciója, de mára ugyanott tartanánk.

Amit AI esetében neuronnak hívunk annak semmi köze az agyhoz. Teljesen máshogy működik, mint az agy. Ez csak egy sima név.

Gondolom nem sok ismereted van a témában.

A mesterséges neuronhálózat egy, az MI területén használt modell, amely pontosan az emberi agy neuronhálójának szerkezetére, mintájára épül.

Ezek a neuronhálók olyan rendszerek, amelyek képesek tanulni és döntéseket hozni a birtokukban lévő adatok, információk alapján. A bennük használt algoritmusok képesek strukturált és szemantikai információk kinyerésére, feldolgozására, és klf alkalmazási területen, például gépi tanulásban, mély tanulásban, természetes nyelvi anyagok feldolgozásában (fordítás, algoritmizálás, programnyelvi kódgenerálás), képfelismerésben, térinformatikában, döntéstámogató rendszerekben, állapot analízisben meg még ezer területen használják őket. Az esetek nagy részében a humán protomodellmél sokkal nagyobb eredményességgel.

#5

Amikor bemész már BSc-n is az első mesterséges intelligencia előadásra, akkor meg fogják neked mondani, hogy nem, ökörségeket beszélsz.

Valójában nem sok köze van hozzá és ez kiderült volna egy sima google keresésből.

"Tl; Dr:

No. While the high level and conceptual thinking of ANNs (artificial neural networks) is inspired by neurons and neural networks in the brain , the ML implementation of these concepts has diverged significantly from how the brain works."

[link]

De bebizonyítottad, hogy neked sincs hozzá semmi közöd, nem csak a kérdezőnek.

"Key Similarities

The high-level architecture and general principles of feed forward fully connected networks — at a high level, a brain neuron has three components:

The dendrites (the input mechanism) — tree like structure that receives input through synaptic connections. The input could be sensory input from sensory nerve calls, or “computational” input from other neural cells. A single cell can have as many as 100K inputs (each from a different cell)

The Soma (the calculation mechanism) — this is the cell body where inputs from all the dendrites come together, and based on all these signals a decision is made whether to fire an output (a “spike”). This is a bit of a generalisation, as some of the calculation already happens before the Soma, and is encoded in the dendritic structure of the cell.

The axon (the output mechanism) — once a decision was made to fire an output signal (thus making the cell active), the axon is the mechanism that carries the signal, and through a tree like structure as its terminal, it delivers this signal to the dendrites of the next layer of neurons via a synaptic connection."

A vicc kedvéért pontosan ugyanarról az oldalról idézve, amire a #6 is hivatkozik.

> A mesterséges neuronhálózat egy, az MI területén használt modell, amely pontosan az emberi agy neuronhálójának szerkezetére, mintájára épül.

A mesterséges neuronháló annyiban hasonlít a valódi neuronokhoz, hogy a neuronok között kapcsolatok vannak, amik a működés során erősödhetnek, gyengülhetnek (akár el is halhatnak, ami ekvivalens azzal, mintha 0 súlyú kapcsolat lenne közöttük). És ebben nagyjából ki is merül a hasonlóság. Egy analógiával élve az elektromos hálózat is hasonlít az emberi érhálózathoz olyan tekintetben, hogy nagyobb vezetékekből/erekből kisebbek ágaznak le, majd azok még kisebbekre.

De az a megfogalmazás, hogy az MI *pontosan* az *emberi* agy *szerkezetére* épül, az vagy rossz megfogalmazás, vagy félreérthető megfogalmazás, vagy tényleges félreértése a dolognak. Az gerincesek agyának szerkezete jelentős eltérést mutat egy mesterséges neurális hálótól. Míg az organikus neuronok közötti kapcsolatok kvázi ad-hoc jellegűek, nincsenek szigorúan vett rétegek (inkább valahogy így kell elképzelni: [link] ), addig a mesterséges neuronhálóknál általában a fix számú, egzakt tartalmú bemenetet és a fix számú, egzakt tartalmú kimenetet fix számú rétegben fix számú mesterséges neuron köt össze. Valahogy így: [link] . Kb. annyira hasonlít az MI egy tényleges agyhoz, mint amennyire egy teljes, kiegyensúlyozott bináris fa ( [link] ) egy kocsányos tölgyre. Vannak analógiák közöttük (vannak elágazások, ágak, „levelek”), de pont hogy a szerkezet az, ami teljesen más.

Fals azt állítani, hogy az MI az *emberi* agy *szerkezetére* épülne. Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy Magyarország elektromos hálózata *pontosan* az *emberi* érrendszer szerkezetére épülne. (Ami azt sugallná, hogy mondjuk a hasi aortának, vagy az orsócsonti verőérnek lenne valamilyen konkrét megfelelője a magyar elektromos hálózatban.)

"Fals azt állítani, hogy az MI az *emberi* agy *szerkezetére* épülne. Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy Magyarország elektromos hálózata *pontosan* az *emberi* érrendszer szerkezetére épülne."

Ez egy hatalmas nagy ostobaság. Eleve, az elnevezés sem más, mint neurális hálózat. Ezt meg olvasd el, hátha segít oszlatni a ködöt:

"Bár az emberi agy közvetlen emulációja mesterséges neurális hálózatok segítségével egy nagy teljesítményű számítógéppel egy általánosan tárgyalt megközelítés, léteznek más megközelítések is."

"Spaun tervei az emberi agy anatómiai elemeit idézik. A mintegy 2,5 millió neuronból álló modell többek között a vizuális és a motoros agykéreg jellemzőit, a GABAerg és dopaminerg kapcsolatokat, a ventrális tegmentális területet (VTA) és a substantia nigrát tartalmazza. A kialakítás nyolc feladatra reagálva több funkciót tesz lehetővé, gépelt vagy kézzel írt karakterek vizuális bemenetét és egy mechanikus kar által végrehajtott kimenetet használva. Spaun funkciói közé tartozik egy rajz másolása, képek felismerése és számolás."

"Az agyszimuláció egyes kritikusai úgy vélik, hogy egyszerűbb közvetlenül, a természet utánzása nélkül általános intelligens cselekvést létrehozni. Egyes kommentátorok azt az analógiát használták, hogy a repülőgépek megépítésére tett korai kísérletek madarakról mintázták azokat, de a modern repülőgépek nem hasonlítanak madarakra."