Papírt adattárolóként használva mennyi adat férne rá fel? (bővebben lent)
Nagyon foglalkoztat, hogy mi lehet az az elméleti maximum adatmennyiség, ami bármilyen formátumban papírra nyomtatható, majd onnan visszaszkennelhetően reprodukálható számítógépen. Maga a technológia foglalkoztat, valamint ennek elméleti megvalósulási módja. Programozásilag is foglalkoztat a dolog természetesen, "milyen hatékony algoritmus tudná minél jobban megoldani a feladatot és ez hogyan nézne ki". Van projekt, amely túlméretezett bitmap pixelekbe, képpontok segítségével helyezi el az információt, meg elvileg van másfajta megoldás is, mely segítségével pár MB is felférhet a papírra.
Nem tudom, színárnyalatokkal mennyire lehet trükközni az adatkódolás során, hogy minél több adat felférjen, de "a szkenner is korrekten vissza tudja adni a színárnyalatokat.
Azt, hogy "ennek meg mi az értelme", "mi a haszna", ne vitassátok.
A projekt amit említettem:
Újabb változata:
Van egy nem túl bőbeszédű Wikipédia oldal is, ahol beszélnek arról is, hogy 7 Mb is felférhet egy A4. lapra, de nem fejtik ki:
Ha valaki foglalkozott már a témával, vagy érdekli, ismeretei alapján hozzá tud szólni, nagyon kíváncsi lennék véleményére.
válasza:Igazabol tenyleg ertelmetlen a projekt. Nincs olyan, hogy 'a papir', hanem ezerfele, inkonzisztens feluletu, minosegu, nedvessegszivo kepessegu papir es egyeb felulet van. Hozza ezerfele tinta ami szinanyagtol fuggoen maskepp viselkedik nyomtataskor, maskepp fakul napfeny vagy siman csak a levego hatasara.
A fentiek miatt kb. lehetetlen olyan szines, tetszoleges ido mulva szinhelyesen szkennelheto nyomatot eloallitani, amibol az eredeti informacio adatvesztes nelkul dekodolhato. A szkennerek valtozatos, szinten inkonzisztens kepfeldolgozasi kepessege szinten nem javit a helyzeten.
Algoritmust mar kitalaltak ehhez: QRCode es tarsai, a Microsoft bohockodik valami szines kodokkal, de ahhoz is nagyon tartos (es egymastol eluto) szinek kellenek. Mindamellett rettento korlatozott adattartalommal birnak, a kotelezo hibajavitas miatt sok felirt adat 'vesztesegbe' megy.
válasza:Köszönöm a választ.
Lézernyomtatók képességeiben e téren jobban bíznak, rémlik hogy mintha az általam belinkelt projekt dokumentációjában olvastam volna régebben, hogy 600 DPI esetén 2 MB is felférhet a papírra.
QR kód esetén (annak is próbáltam utánajárni) az lep meg, hogy tényleg nagyon minimális adattartalmat (annak karakterkészletét is szigorúan meghatározva) elég nagy helyen tárol.
válasza:Ha hagyományos kódokat (gondolok it QR ra vagy data matrix-ra) akarsz olvasni, akkor használhatsz open source olvasókat is. Pl. zxing "Zebra Crossing".
Ha saját kódot és olvasót akarsz csinálni, akkor openCV-t tudod használni C++, java és pythonban is.
válasza:A4-es papirra 2MB is felfer, az jo.
Akkor mar csak annak kellene valahogy igazolni a letjogosultsagat, hogy kb. 1GB-ot tarolunk egy 2.5 kg-os papirtombon (500 lapos irogeppapir), amit specialis korulmenyek kozott kell tartani hogy ne fakuljon, ne gyurodjon, ne azzon el es mindamellett tovabbra is specialis elektronikus berendezesek kellenek az adatok beolvasasahoz, igy egy technologiai apokalipszis soran ugyanugy bukod az adatokat.
Köszönöm a válaszokat. Gondoltam hogy ilyen irányt vesz majd a dolog, de a praktikussága engem kevésbé érdekel, mint inkább a megvalósítása. Amikor fórumon előkerült a téma ott is rögtön előjött az "1 GB hány oldalra fér ki" kérdés.
Nagyon köszönöm a leírt programozási nyelvekben lévő eszközök neveit, utánanézek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!