Patkány a pofám?

Gondolj arra, hogy lehetne rosszabb is... Az én fogaim is előreállóak és csálék, a fülem is eláll, az orrom turcsi, a hajam pedig mint a megperzselt szalma. Mindennek tetejébe hízékony vagyok és jelenleg is túlsúlyos - de szerencsére nem kórósan. Ezt a sok jó tulajdonságot mind az apámtól örököltem, rettenetes. Kedves ismerősök gyakran emlékeztetnek is arra, hogy mi a helyzet a képemmel, mintha tehetnék róla vagy ellene.

Válaszadók tanácsolták a fogorvost, de hát az nem két forint és a fogszabályzó akár két évig is fent lehet (unokabátyámnak hasonló problémái vannak, csak még a szájpadlásával is van valami baja). Patkánynak azért nem csúfoltak, csak mindig azt mondták, még a nagyanyám is: ki tudom harapni a pókot a sarokból. Nagyon vicces, főleg 877 ezerszer hallani ugyanazt.

Ja, a legrosszabbat még nem mondtam: lány vagyok, 22 éves.

Előző vagyok, eszembe jutott még egy vicc; tavasszal, nyáron szoktunk ültetni a kiskertbe és előtte mindig amikor kapálni kell egy kicsit, mondogatják, hogy nekem nem is kell kapa, mert már ott van a számban. És ennek variációi, ez is nagyon vicces.

Meg hát a kövérség lányoknál még súlyosbító tényező, mostani állapotomban 10-es skálán olyan 3-as vagyok mindennel együtt.

Különben velem is volt olyan, hogy láttam a fiúk arcán, hogy szó szerint undorodnak tőlem, mert csúnya az arcom. Látni a szemükön, meg úgy tartják a szájukat... Nekem még a családom is ilyen, nem is titkolják. De a hazugság még rosszabb is lenne talán, mert akkor a külvilág meg nagyobb pofont adna.

Na, mindegy, tanácsolni esetleg azt tudnám, hogy reagáljak is valamit a kérdésedre, ami nekem bevált: elkerülöm az embereket. Én otthonról dolgozom, az időm nagy részében egyedül vagyok. Néhány középiskolai barátommal tartom a kapcsolatot, és ennyi. Nem nagyon mozdulok ki. Ez így leírva elég morbid lehet, de nekem ilyen volt mindig is az alapbeállításom. Szóval klasszul megvagyok, és nem kell elviselnem a sajnálkozó/megvető pillantásokat. Régebben még a fű is segített oldódni, felejteni.

Válassz olyan hivatást, amit szeretsz csinálni, és így az életednek egy elég nagy részét örömmel fogod leélni, mert azért a munka a napjaink jelentős részét kitölti.

A kérdés utolsó félmondatát illetően: nagyon vigyázz, ha depresszióba esnél vagy ahhoz közeli állapotba, mert a legtöbb orvos nagy balf_sz, és olyan helyzetbe kerülhetsz, ami még kellemetlenebb, mint a mindennapi életed. Most ezt nem részletezném, de ha szeretnéd, elmesélem, mi történt velem ezzel kapcsolatban. Csak óvatosan.

De ha vannak haverjaid, az jó. Ők nyilván kedvelnek valamiért, szóval nem olyan reménytelen a helyzet.

Kezdj el pénzt félretenni vagy lekötni a fogászati kezelésre, én is erre gyűjtök. Sokat dobhat egy ember arcán, egész megjelenésén.