Borsodba minden lány be van fásulva főleg itt Miskolc környékén?

Befásultság? Szerintem csak az a gond, hogy tinikkel kezdesz ki. A tinilányok lusták, nem szeretnek mozogni. Ennek oka: a hormonok.

20-25 éves kor körül majd megjön a kedvük.

Ez butaság.

Ha nekem tetszik egy fiú akkor elmegyek vele biciklizni is vagy ha ennyire befásult vagyok akkor mást ajánlok, nem hiszem hogy a terveddel van a gond hanem veled inkább.

Mellesleg ne általánosíts mert én személy szerint imádok biciklizni és naponta több órákat is szoktam sétálni ha ráérek csak úgy.:)

/Sajnos most a biciklizés részét elvesztettem, mert valaki betört a pincénkbe és szétszedték a biciklimet.:(/

Zsír, én biztos mennék veled.

Sajnos a migráció és a korkülönbség közbeszólt..

Ez butaság.

Ha nekem tetszik egy fiú akkor elmegyek vele biciklizni is vagy ha ennyire befásult vagyok akkor mást ajánlok, nem hiszem hogy a terveddel van a gond hanem veled inkább.

Mellesleg ne általánosíts mert én személy szerint imádok biciklizni és naponta több órákat is szoktam sétálni ha ráérek csak úgy.:)

/Sajnos most a biciklizés részét elvesztettem, mert valaki betört a pincénkbe és szétszedték a biciklimat.:(/

Egy miskolci lány.

Én is a környékről vagyok, és imádom az ilyen kimozdulós programokat, minden hétvégén Bükkben vagyok szinte, bicaj szintén megvan a motorozással sincs bajom (bár csak exemmel jártam mototrozni, nekem nincs saját kétkerekűm).

Az ismerkedésbe és kretén pasikba viszont nagyon belefáradtam, amúgy is dolgozom aztán edzés, és mire hazaérek 21:00 elmúlt. Néha elmegyek a városba ide-oda barátokkal. Reggelente ha kiviszem a kutyát jó nézni a napfelkeltét és Bükkszentkereszt is gyönyörű lóhátról, a kinti sütögetésnél meg nincs jobb de egyszerűen elegem van abból amit néhány pasi leművel a netes társkeresők meg még rosszabbak. Az itteni szingli barátnőim is hasonló véleményen vannak. Nyilván velünk is lehet valami hiba, de amikor összeülünk a megye kül. részeiből és mindenkinek csak lesúlytóbbnál lesúlytóbb tapsztalatai vannak, a saját mellett akkor eljut addig a pontig az ember, hogy reflexből hárít mindenfajta közeledést.

Egyébként én tudom, hogy nekem magassak az igényeim úgy vagyok vele, hogy senkitől nem várok el többet mint amit én letettem az asztalra (az viszont, diplomát, munkát, kocsit, sportolást és - hasonló gondolkodásmódot jelent -) ami úgy tűnik a többségnek teljesíthetetlen és amiért a közvélemény keresztrefeszít, merthogy az egekben vannak az elvárások.

Nem is ragaszkodnék ezekhez, de amikor olyan férfival jöttem össze akinek ezek valamelyike hányzott (a kocsi nem igazán számít) akkor mindíg frusztrálta az alacsonyabb képzettség pl. Ha a helyén kezeli valaki a dolgokat engem aztán nem zavarna ha éretségije van, vagy időlegesen nem talál munkát, de tudom hogy mindent megtesz érte. csak sajnos ilyen pasival még nem találkoztam. A panaszkodás meg ezerrel tenni akarás meg semmi. Ezek az én tapasztalataim. Nem tudom a táncos szórakozóhelyeken mi van, és kávézókba, meg kocsmákba szoktam elmenni ismerősökkel azokkal nincs bajom de ott is sok a pár sör után én vagyok a világmegváltó típusú pasi.