Fiúk! Ismerkedés? (unalmas monológ a kérdés alatt)

Eddig nem sok sikerem volt társkeresést illetően ebben a külsőségektől meghatározott világban, ennek ellenére végső elkeseredésből próbálok valamilyen szintű pozitív szemléletet erőltetni magamra, rózsaszín szemüvegen át nézve a világra.. mondván a remény hal meg utoljára – de meghal :D.

Szóval a pár negatív tapasztalatomat a szőnyeg alá söpörve, „egy próbát megér” indíttatásból leszek ismét egy unalmas és sablonos kérdést feltevő gyakoris ember a sok közül, aki csillogó szemekkel várja a „valaki ismerkedni?” kérdésére az esetleges választ..

Jogosan merülhet fel: kivel? Milyen szándékkal? Miért?

Elsősorban 18-25 ((((nincs éles határ )))) éves korig ismerkednék fiúkkal, mindenképp komoly szándékkal. Naiv képzeteim hisznek abban, hogy gyakorikérdéseken fogok párra lelni. :D De térjünk lényegesebb dolgokra: fő kérdés, hogy kiben látom életem emberét?

Akivel meglátásaim kusza halmaza legalább egy kicsi részben uniót alkot. Aki képes elviselni a bosszantó tulajdonságaimmal, véleményemmel, életstílusommal, vágyaimmal együtt. Akinek önmagamat adhatom, akivel otthon érezhetem magamat a világban, és nem egyedül hánykódok az emberek között szerencsétlenül, kirekesztett módon, megőrülés közeli állapotban. Aki szarkasztikus, humoros, intelligens, őszinte, kellő mértékben bolondságra, őrültségekre hajlamos. Akit álmok hajtanak, ambiciózus és bónuszként ne csak a külsőségek legyenek a mércéi. :)

Magamról privátban szívesen mesélek. Elnézést kérek attól, akinek csak az idejét raboltam, lehet nem megyek a kérdéssel semmire, de akkor is jól esett magamból kiírni.

További szép estét! :)

19/L