Hím neműként volt már, hogy jóképűnek találtál egy srácot/férfit, de az illető baromi idegesítő? Hogy oldottad fel az ellentmondást?

Meg kell mondjam, biszex férfiként a férfiak külseje nem nagyon érdkel, inkább a szex/orál. Azonban mind kamasz koromban, mind jelenleg azt kell mondjam, kamaszok és huszonévesek között van egy jópár helyes, vonzó fiú (más kérdés, hogy a kisugárzás fog meg inkább, mintsem a külső).

Kamaszként sem és kb 25 éves koromig sem ismertem be magamnak, hogy fiúkhoz is vonzódom, utólag visszagondolva viszont több fiú is tetszett, egy volt kamaszkoromban, aki kapcsán beismertem magmanak, hogy tetszik, csak mert annyira helyes és lányos fiú volt, valamint ovis koromban szerelmes voltam egy fiúba (viszont fiúba, férfiba azóta se).

Csakhogy, kamaszkori ismerőseim közül néha találkozom manapság is, és van egy férfi, aki még mindig tetszik nekem, miközben még mindig ugyanolyan idegesítő a jelleme, mint kamasz korunkban volt neki...

Élvezném, ha leszophatnám őt, de inkább sose tenném meg, mivel számomra a lelki alkat dönt abban, hogy szexeljek férfival. Tény, hogy érzéki a srác, kisugárzásra is, arcra is.