Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A történtek után lehet még normális szexuális életem valaha?
Előre elszeretném mondani , hogy nem sajnáltatni akarom magam csak tanácsokat szeretnék kérni.
Évekkel ezelőtt az édesapám főnökének/barátjának a fia szexuálisan bántalmazott többször is ezt nekem sajnos nem hitték el eleinte, aztán én családon kívűl kértem segítséget és elkerültem otthonról. Nem sok büntetést kapott a bántalmazóm de ez már nem is érdekel azóta szabad életet él sőt láttam is ami felszakított bennem néhány sebet.
Nekem azóta sem sikerült semmi féle kapcsolatot kialakítani férfiakkal még a csókig sem jutottam el, próbálkoztam ismerkedni de úgy érzem hiába telt el jópár év én nem vagyok még kész rá. Esetleg ismét szakember segítségét kéne kérnem? Vagy hagyjak még időt magamnak?
Szeretnék normálisabb életet élni, lelkileg azért sokkal jobban vagyok rég történt már de én is szeretnék egyszer mondjuk családot de nem tudom, hogy valaha képes leszek e lefeküdni bárkivel is.
válasza: válasza:2
Nem igazán tudja ezt senki körülöttem akik tudják ők pedig vagy nem akarnak beszélni erről vagy nem tudnak mit mondani.
Én sem nagyon merek mással szemtől szemben erről beszélni, régen jártam szakemberhez de nem sokat segített ő sem.
válasza: válasza:5
Nem tettem fel még ehhez kapcsolódó kérdést és itt nem is leveleztem még erről senkivel.
Sőt vannak olyan üzeneteim is amelyek kérdéseire direkt nem is válaszolok.
Most vettem a bátorságot erről kiírni bármit is, most kezdem úgy érezni változtatni akarok nagyon is a helyzetemen.
válasza:Igazából a valós gyökérokot kellenek megtalálnod, ami hátráltat ebben. Csúnya dolog ami történt veled, de vannak tényezők amik miatt nem tudod vagy akarod túltenni magad ezen.
Érthető a kiindulási pont. De az nem normális, hogy nem tudsz ezen túllendülni. A világ kegyetlen, ártalmas és kétszínű. Aki gyenge az elhullik. Az már egy erős pont nálad hogy fel tudod fogni hogy mi történt és tudtál tenni ellene.
A következő lépés az az hogy hidd el azt hogy a későbbiekben is tudsz az ellen tenni ha ilyen történne veled. Innentől kezdve viszont magadnak irányítod a sorsod. Megteheted éppen azt hogy ilyen alibi mögé bújva végigszenveded és sajnáltatod magad életed hátralevő részében. Erre van rengeteg kiváló pszichológus és még több motivációs idézet a Facebookon, ami igazolja azt hogy miért engeded hogy sodorjon az élet.
De megteheted azt is, hogy köpsz egyet a hátad mögé, és ráerölteted magadra a Szociális élet azon részét, mikor egy számodra alkalmas partnerrel jókat szexelsz.
Ennek a negatívuma sok.
- el kell fogadni hogy ugyanolyan ember vagy mint a többi
- a partnerek között lehet normális és ugyanolyan s*ggfej is mint aki zaklatott
- bízni kell az ösztöneidben.
- adni egy lehetőséget a világnak hogy megprobálja neked bebizonyitani hogy a sok hulladék között van értelmes ember is.
Szóval nagyon sok lelki és elgondolkodtató része van. Aminek a végeredménye pozitív lehet. Ugyanis
- jókat szexelhetsz
- megtanulsz nevetni a problémákon.
- Boldog életed lehet
- lélekben megerősít a tudat, hogy mindenféle pszichológus, felesleges gyógyszerek, és minden k*vaamyja nélkül fel tudtál EGYEDÜL állni a padlóról.
És ennek az lesz az eredménye hogy olyan családanya leszel, akinek a gyereke ha hazajön törött kézzel, akkor nem pánikba esel hanem a hülye fanyar humoroddal azonnal meg tudod majd nyugtatni. Tehát erős szülő ennek az útnak a vége.
De az első lépés az az hogy magadat építed fel. A te döntésed csupán annyi hogy homokra, vagy sziklára akarsz építkezni.
válasza:7
Tehát ha én gyenge vagyok elhullok.
Értem... Bár kicsit érzéketlen dolgokat írsz.
Én a szexet nem kötöm össze semmi jó dologgal így hiába mondják, hogy jajj dehát jókat szexelhetnél valakivel...
Nekem nem jut eszembe semmi jó róla.
Gyengének sem gondolom magam azért mert segítségre van szükségem azért mert nekem nem megy egyedül, mások vagyunk máshogy küzdünk meg dolgokkal.
És az első mondatom is az volt nem sajnáltani szeretném magam, hisz nem kell. Ezt vissza csinálni már úgysem lehet.
8
Igen van bennem egyfajta félelem régebben pl ha hangosabban rám szóltak is össze rezzentem vagy ha rám nézett egy férfi is rosszul éreztem magam.
Mára már ez nem így van, de pl nem akarom, hogy megérintsen senki.
Nem merek senkinek sem elmondani semmit mert félek nem hisznek nekem úgy mint anno a szüleim.
Persze az évek során sokat haladtam, tudom vannak jó emberek és férfiak közt sem mindenki rossz.
Csak eddig hiába ismerkedtem nem tudtam megbízni senkiben annyira, hogy továbblépjek vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!