Mit tegyünk ha a szakítás csak agyban dőlt el?

Lényeg az lenne, hogy nem tudom mit is csináljak, mert pár napja szakított velem a kedvesem, de tudom és érzem, hogy szeret.

Megmondta, hogy szeretni iszonyatosan szeret, de megváltozott valami benne, ezt mondta: idézem "talán egy belső hang mondta hogy legyen vége". Az egészben az a pláne, hogy semmi jele nem volt kihülésnek, szakításunkat megelőző este sem volt semmi jel!

Reggel felkeltem elmentem otthonról intézni pár dolgot, hazamentem és jött a nagy megsemmisítő beszélgetés.

Nem veszekedtünk, ha mégis volt valami akkor azt 10 percen belűl megoldottuk, nem tartottam rövidláncon, nem tiltottam, nem kértem számon.

Kapcsolatunk elött mind2en sokat buliztunk, haveroztunk, de valahogy amikor összejöttünk megváltozott minden, nem érdekeltek a bulik, nekem ő volt a fontos, sőt neki is hogy együtt lehessünk.

Hete még tervezgettük, hogy hol építkezzünk meg stb stb stb.. Nagyon meg vagyok lőve, nem tudom, hogy mit csináljak. Elviekben holnap találkozunk és megpróbáljuk megbeszélni a dolgokat, vagyis én ezt tervezem..

Szerintetek lehet ebből még valami? Várjak rá?

nehéz lenne nem várni hisz én nagyon szeretem és mindenemet odaadnám érte, tudom, hogy ő is szeret csak jött valami tavaszi kattanás..

Azt tudom, hogy holnap mit ne csináljak ha vele vagyok, de akkor mit tegyek? megvagyok lőve..