Lányok, ti hány évesen éreztétek azt hogy kiéltétek magatokat és inkább komoly kapcsolat kéne a sok kavarás, csalódás helyett?

Sosem vágytam komolytalan kapcsolatokra, "kavarásra". 23 évesen ismertem meg a párom, senkivel nem voltam még előtte. Eleinte még nem voltam biztos abban, hogy hosszútávon is működni fog-e köztünk a dolog. Ha nem jött volna össze, akkor csak egy pár hetes ismerkedés és szex lett volna az egészből. Szerencsére azóta már több, mint egy év eltelt és még mindig jól elvagyunk együtt.

ez nem életkor függvénye, hanem találni kell valakit, aki annyira kielégít szexuális és szellemi szinten, hogy rá se gondolj

Sosem voltam az a típus akinek sok alkalmija, szexkapcsolata vagy komolytalan kapcsolata lett volna. 15 éves korom óta 2 kapcsolatom volt, mindkettő évekig tartott.

18 évesen. Előtte volt 3-4 komolytalan "tini " kapcsolatom.

Azok a nők akikről te beszélsz életük végéig ilyenek maradnak, vagy max addig amíg nem jár le a szavatosságuk.

6-os: Emberekről beszélünk... nincs szavatossági idő. Ideje lenne nem tárgyként kezelni a nőket.

#7 Kicsit eltévedtél. A nők kezeltetik magukat tárgyként ilyen esetben. A szavatosság alatt pedig azt értettem hogy amíg jól tartják magukat. Ilyen esetben se azért vonulnak vissza mert megváltoztak volna, hanem mert már szinte senki nem akarja kihasználni őket.

Nálam nem volt ilyen, összesen 2 férfi volt az életemben, most vagyok a harmadikkal, 25 évesen. Szeretjük egymást, jól megvagyunk, nem vagyok másra. Van olyan barátnőm, akinek jóval magasabb a szám, sokszor nagyon rosszul választott, nem így tervezte. De van olyan is, aki tényleg jól érzi magát kötetlenül. Azt tudnám, hogy ez nektek miért fáj.