Hogy kezdjem el a coming outot?

Valóban nehéz tanácsot adni. Ráadásul az isigaz, hogy nem kell, hogy mindenki tudjon róla. Nyilván az lenne a fontos, ha a barátaidnak és a hozzád közel állólnak el tudnád mondani. Például jó alkalom lehet erre ha kettesben vagy szűk körben vagytok vagy mondjuk fel tudod hozni a témát úgy is, hogy megemlíted, hogy ez az oka annak, hogy depresszív vagy meg "szarul nézel ki".

De nem tudjuk azt, hogy pl. mennyire elfogadó a családod, szóval így nehéz bármit mondai, mert ha homofóbok akkor az a legjobb ha előlük titkolod egyelőre.

Sehogy

Semmi kozuk hozza

Nézd, ezt nem lehet tudni, meddig bírod tartós károsodás nélkül. Én a pszichiátrián kötöttem ki emiatt. Életem hátralevő részében antidepresszánst kell szednem rekurrens súlyos depresszió miatt. És persze próbáltam magam etetni, hogy nem kell a gyógyszer, mikor jól voltam, de visszaestem. Antidepresszánssal tényleg jól vagyok, de ez megelőzhető lett volna, ha

(1) Nem emésztett volna évekig a titkolózás.

(2) Időben elmentem volna pszichiáterhez.

Lehet, hogy most úgy érzed, hogy bírod még, én is úgy éreztem. Már jóval a felvállalásom után jött elő a depresszió. Onnan rángatott vissza a pszichiáter, hogy mikor bekerültem pszichiátriára, úgy kellett belém imádkozni legalább a reggelit, és 24 órából olyan 20-at csak feküdtem, és úgy éreztem magam, mint egy félhalott. 3 hónap kellett az osztályon, mire hazaengedtek. És mikor kivizsgálták ezt az egész kócerájt, kiderült, hogy az éveken át tartó titkolózás miatti folyamatos szorongás okozta a depressziót. 2 év csúszással jött ki.

Ne várd meg, míg ide jutsz. Nem jó.

Én max a saját tapasztalatommal tudlak segíteni. A barátaim közül mindenki jól fogadta tavaly nyáron, nem volt probléma (sokat számít persze a barátság erőssége, az ismerettség ideje is, meg azért kb. fel tudod mérni mennyire elfogadóak). Sajnos szüleimmel nem volt ilyen felhőtlen a dolog tavaly ősszel, édesanyám és apám is elég rosszul reagálták le, sajnos bennük van a "mitszólnakaszomszédok" habitus és ahelyett hogy magukkal meg az akaratukkal foglalkoznának, másokkal foglalkoznak.

De ezt is kb. fel tudod mérni, hogy a szüleid mennyire elfogadóak, liberálisok, mennyire szeretnek és mennyire van erős kapcsolat köztetek.

Sajnos én még 1-2 évig függök tőlük, így még hagyni kell a jópofizást.

Az is fontos, hogy mennyire tudtad már magadat helyre rakni ezzel kapcsolatban és rájönni, hogy nem szabad magadat hibáztatni mások hülyesége miatt. Illetve nincs ebben semmi szégyelnivaló sem, csak kicsit nehezebb megélni a dolgokat, mint egy heteronak. Egyébként meg nem szabad ezen rúgózni, hogy most hetero vagy vagy sem, ugyanúgy élj a mának de tervezz a jövőre, aztán ha nem feszülsz rá, úgyis alakulni fognak a dolgok, legalábbis nálam bevált.

De összefoglalva, mérd fel a kapcsolatodat a családtagjaiddal és barátaiddal és dönts ahogy jónak látod, ha pedig valami félremenne próbáld meg feldolgozni és ne ess pánikba, mindenre van megoldás. ;)

18/F