Mit szóltak a szüleitek mikor rájöttek hogy leszbik vagytok?

Bocsi nem értem azt a részét, hogy mivel a lanyokat szeretem fius az oltozkodesem. Ez nem egyenes ok okozat! Legjobb baratom leszbi . Total sült leszbi semmi bi. Es ő is lányos lány es a baratnoje is.

Amugy meg ha birod egyedul a terhet, ne mondd el nekik. Max majd ha sajat labadon allsz. Ha pedig nem birod igy az eletet akkor sajnos meg kell probalni. Pont itt a baratnomnel az van, hogy a csaja szulei hallani sem akarnak errol és ezert be kell hazudnia nekik h nem jarnak es csak kivancsisag volt, a baratnom szulei meg leszarjak :D ami szerintem a legjobb verzio :) elmondta nekik, azt mondtak okes es ennyi.

Én lányos vagyok (talán kicsit lazább, vagányabb típus), de nekem onnan tudták meg még nagyon régen, hogy belenéztek a gépembe. Akkor már egy éve tartó kapcsolatom volt egy lánnyal (akivel máig együtt vagyok), de aztán egy nagyobb veszekedés után feledésbe merült az egész és ma már azt magyarázzák, hogy bárhogy máshogy védekezhetek, csak tablettát ne szedjek soha és társai. De nem szeretném újra felhozni, a hálószobám nem rájuk tartozik.

16/L

Már éreztem egy ideje, hogy ha nem is leszbi, de minimum bi vagyok, kíváncsiságból rákérdeztem szüleimnél, hogy mit szólnának.

anyukám azt monda, hogy ugyan úgy szeretne, mint előtte, apukám meg azt, hogy kb elzavarna a háztól...nem mondta komolyan, de tuti, hogy nem tudna túllépni rajta.

nem különösebben gyanítanak semmit, mert korábban volt pár barátom. ha elköltözök, max akkor mondom el :D

Csakhogy ellenpélda is legyen.Nálam kiderült (elolvasták a naplom ) (nagyszülőkkel élek ) mamám fél évig haragudott érte nem értette a dolgot,de egyszer leultem vele megbeszélni és megértette ,azt miért lehet és én ilyen vagyok ,ha magamra eroszakolom azt hogy pasival legyek nem lesz jó életem ,inkább vállalom így magam mint egy boldogtalan háziasszony legyek.Papammal konyebb volt persze őt is felvilagosítottam a "melegsegről " .Miután elfogadták ,haza mertem vinni a baratnőmet először nem tudták hogyan is viselkedjenek ,én se nagyon ,de előttük semmi olyat nem csináltunk ami zavarba ejtő lehetett volna ,hozzászoktak hogy barátnőm van és össze is barátkoztak vele.Anyámmal más volt a helyzet o 1honapig siró gorcsok kerülhettek de szerencsére nevelőapám segített neki feldolgozni a dolgot és hozzá is nyugodtan vihettem az aktuális baratnőmet. (Most nincs )

Ha nem azzal jönnek hogy kitagadunk ,nem szeretünk akkor próbáld meg elmondani szerintem.Mivel írtad hogy kapzsgaljak így talán nem lesz olyan vészes a dolog.Felhívom a figyelmes arra hogy nagyon türelmesnek kell lenned velük.

Én 25 éves voltam mikor elmondtam az anyukámnak. Nagyon rendes volt és egész jól fogadta :) Nagyon szeretem őt ezért is! Persze nekem nagyon sok heteró próbálkozásom volt, de soha nem tudtam senkivel olyan igazán boldog lenni! Már 18 éves koromban voltak ilyen gondolataim, hogy lehet nem jó kategóriában keresem a párom, de mindig elhesegettem a gondolatot. 24 éves voltam mikor megismertem egy csodás lányt aki segitett elfogadni magam, összejöttünk és soha nem voltam az előtt ennyire boldog mint akkor és most :)

Mikor anyunak elmondtam, nagyon ideges voltam, az első reakciója az volt, hogy megölelt és azt mondta, soha nem tudna olyan dologért haragudni ami saját magam vagyok, azt szeretné, hogy boldog legyek és ha igy vagyok boldog akkor ő nem áll az utamba, mindenben támogat. Persze azért látom, hogy nehéz neki, főleg mikor a szomszédok megkérdezik, hogy a lányod leszbikus? vagy mikor el kell magyaráznia ki az a nő a lányával folyton... Az első bemutatkozásnál is voltak nehéz pillanatok, de szokja a helyzetet.

Az előző hozzászólók azt tanácsoltak, hogy ne mondj semmit, ha még otthon élsz! Én nem tudok mit mondani, te tudod, hogy milyenek a szüleid, vagy azt, hogy hogyan fogadnák a hírt...Mindenesetre én sok sikert kívánok neked!