Mi a véleményetek a "barátságból szerelem"-ről?

Én hiszek. Egy embert nekem meg kell ismernem, ahhoz hogy akarják tőle valamit. Ehhez a randizgatás szerintem nem teljesen elég. Senki nem tudhatja, hogy a másik vonzódik-e hozzá vagy sem. Ha próbálkozom egy haver csajnál akkor kiderül. Ha elutasítás van, de korrekt az a nem akkor meg ugyanúgy megmaradhat a jó viszony.

Nekem két kapcsolatom volt eddig lánnyal, egy 3 és egy 2 éves kapcsolat. Barátság volt az alapja mindkettőnek, nem egy "tervezett szerelem" volt egyik sem. A következőt is így szeretném. Kb. mindkettejükkel félévig voltam barátságban, és akkor is nagyon ragaszkodtunk egymáshoz mindkettővel, mikor az első pár hónapos halovány rózsaszínköd leült :)

Saját tapasztalatom alapján nem éri meg elbaszni vele, mert megromlik a barátság, ha nem is megy teljesen tönkre, de akkor sem lesz már ugyan olyan felhőtlen. Persze az érzéseket nem mi irányítjuk, szóval ha megtörténik meg már nincs mit tenni. Kellemetlen én nehéz helyzet.

Én hiszek.

5-ös, inkább legyen ez a rizikó, minthogy veszni hagyok egy remek csajszit. Azóta rájöttem, hogy rossz témakörbe írtam egyébként, bocsi csajok. Első voltam.

7es. Ha az rizikó, hogy veszni hagyod, akkor az nem rizikó hogy ha a kapcsolat romlik meg teljesen elveszíted? Amúgy nem azt mondom, hogy nem szabad belemenni, meg ha már az egyik többet érez onnantól úgy is mindegy. (bár nem lehetetlen jó viszonyban maradni ez is egy tapasztalat) Viszont nagyobb az esély rá hogy megromlik minden SAJNOS. Persze ha mindketten úgy gondolják/érzik akkor úgyis kipróbálják. Vagy bejön, vagy nem :)). El lehet fojtani ideig óráig... Nekem is ment egy fél évig. De úgyis kibukik. 5ös voltam :)