Ti hogyan udvarolnátok egy leszbikus lánynak? Tudtok adni pár tippet?

>Ha fiú vagy akkor sehogy. :)

Most miért írod ezt? A szívembe gázoltál.. :)))

Három ilyen barátnőm volt és pont velük jött össze életem legjobb gruppenje! A lányok nagyon kíváncsi természetűek és a leszbikusok is általában nyitottak az új dolgokra. Meg sokan nem is mindig döntik el fiatalon, hogy leszbik maradnak, vagy férjet, gyermeket akarnak később. Sose lehet tudni... :)

A lényeg, hogy leszbi csajoknál ne a férfias sablon macsó szövegekkel próbálkozz. Gondolj bele, hogy két nőnek vajon mi tetszik egymásban és erről az oldalról közelítsd meg. Azaz légy mély érzésű, izgalmas, sejtelmes, nyitott az új dolgokra. Tudd meg, hogy a kapcsolatokban a fiúsabb vagy lányosabb pozíciót foglalja el, mi a kedvenc időtöltése, étele, stb. Főzz neki finom vacsorát, teremts hangulatot gyertyákkal, mécsesekkel, ledekkel, vidd el csónakázni, úszni, biciklizni, koncertre, szinházba, múzeumba, stb. Légy sokszínű és kiismerhetetlen. Szexben se durr bele, hanem nagyon finoman és óvatosan. Nálam pl. hosszú hetekig huncutkodtunk, játszadoztunk egymással az első, aktus előtt... Ennek is megvan a varázsa, nyilván nem mindenki szereti ezt a műfajt legyen férfi vagy nő. Szóval nem esélytelen a dolog kérdező, ne hagyd magad lebeszélni. :)))

Kedves négyes,

Minden bizonnyal igazad van a született leszbikkel kapcsolatban. Viszont definiálni kéne az "igazi leszbi" és a "nem igazi leszbi" fogalmát.

Nyilván nem mindenki "visszatéríthető", illetve nem jelenthető ki, hogy egy leszbi örökre az is marad és nincsenek soha életében férfi kapcsolatai.

És miután ezt esetleg definiáltuk, írjuk már fel a homlokukra is azt, amit maguk se tudhatnak előre biztosra. :)

Tapasztalataim szerint a mai világban sokan csak annak gondolják, vallják magukat, ami trendi, divatos. Nem minden leszbi volt totalitárius gondolkodású szerencsémre, de futottam persze bele ilyenbe is.

Nekem az a tapasztalatom, hogy a "leszbiségnek" tekintélyes méretű holdudvara van, ami tele átmeneti leszbikkel és biszexuális lányokkal, akik gyakran nem is tudják magukról, hogy átmenetiek, erre később döbbennek csak rá.

Mint ahogy nem minden hetero férfi hetero egész életében. Több olyat ismerek, akinek egy ideig kizárólag férfi kapcsolatai voltak, még igazi biszexuálisnak se nevezhető. Azután jött egy szenzációsan hozzá illő, igen értelmes és kedves lány és átbillent valami a fejében: ismét hetero lett. A férfiakra rá se néz lassan 20 éve.

Lányok esetében a tini korban jött (nem vele született) leszbiség sok esetben próbának indul és az adott társaságban kitartanak mellette, jól érzik magukat ebben.

Nagyon szeretek értelmes lányokkal őszintén beszélgetni. Ezt pedig elég sok lány elmesélte, sőt több barátnőm volt, aki szívesen kipróbálta volna tini korában másik lánnyal, de valamiért sose volt bátorsága megtenni. Ha megteszi, akkor ideig óráig leszbikus kapcsolatokban élt volna. De azóta már neki is gyereke van, valamint egyáltalán nem veti meg a férfiakat.

Szóval nehezen képzelném el, hogy leszbi is maradt volna attól, hogy lett volna pár leszbikus kapcsolata és ebben hűséges volt partnereihez.

A biológia kemény dolog. A szaporodási ösztön sok mindent felülír, pl. a trendit is... Valamint a kíváncsiság. Egyik olyan leszbi barátnőm, aki a szüzesség elvesztése miatti félelmében állt be leszbi társaságba, életem fényévé vált. Korábban undorodott a férfi hímtagtól, mert egy bensőjét szétszaggató karónak tartotta. Akart gyereket is, de mesterséges megtermékenyítéssel.

Egy kínzószerszámnak tartotta a férfilécet, amiről el se tudta képzelni, miként szerezhet örömöt másoknak. Őt nem volt nehéz onnan kiragadni. Elmeséltem neki, hogy a doki beültetést végző, fém szerszámai sokkal kellemetlenebbek lesznek, mint egy biológiailag oda tervezett eszköz, integrált helyi "érzéstelenítéssel", amit az izgalmi állapotú hüvelye önmagának biztosít. Nem beszélve a szülésről, ami ehhez képest tényleg egy horror. És mégis aki gyereket akar, legtöbbször vállalja és nem császározik, ami persze szintén nem egy öröm. Erről is meséltem neki, illetve mutattam képeket. Azután egyik nap megkérdeztem, mit szólna, ha úgy fogná fel az egészet, mint egy szadó-mazó eszközös játékot amit barátnőivel is játszottak néha és egyszer a jövőben, mikor neki kedve hozza aktus nélkül rendesen elbabázhatna egy férfi szerszámával? Mert olyat úgyse csinált még. Egyébként mit szól ahhoz, ha egy férfi kényeztetné közben szigorúan kívülről és nem egy másik nő. Persze csak akkor, ha a partner szigorúan megbízható és betartja a szabályokat.

Na vele például így melegedtünk bő félév alatt össze.

Azóta 8 éves házasok vagyunk a jövő hónap közepén. :) Van két örökmozgónk, mindkettő természetes szülés.. Jobb, odaadóbb, megértőbb feleséget, családanyát senki nem kívánhat magának. Valami "mellékhatás" azért megmaradt. Néha (nem sűrűn) van, hogy a barátnőit bemutatja, egyik-másikkal közösen is eljátszadozunk, többnyire azonban csak beszélgetünk egy jót. Ez nekem teljesen belefér egy eleve így indított párkapcsolatba. Nagyon szeretem, tisztelem és érzem, hogy Ő is őszintén viszontszeret.

Ismétlem magam kedves Kérdező: ne add fel, mert nem tudhatod biztosra. Egy próbát feltétlenül megér a dolog.

Ami engem és páromat illet, szurkolunk Nektek!

Kedves négyes, Te pedig soha ne mond azt, hogy soha. Én sem állítottam, hogy mindig! :)