Kitől vehetném meg és miből szerezhetnél rá pénzt? Hogy megy ez végül is?

Amit csinálni akarsz, az Magyarországon nem kivitelezhető. A miértekbe nem megyek bele, ha érdekel a téma, akkor valószínűleg te is tisztában vagy a hazai filmes állapotokkal. (Ha nem vagy tisztában, akkor meg pláne ne akarj filmes lenni, mert csak magaddal szúrsz ki.)

Ahhoz, hogy egy már megjelent és többszörösen megfilmesített külföldi könyv akármilyen filmadaptációs jogait megvedd, nagyon-nagyon sok pénz kell, és ne haragudj, de lottó 5-ös nélkül esélytelen, hogy ennyit valaha is összeszedj. Itt nem párezer forintról van szó, hanem több tíz-, vagy százezer dollárról, ha nem többről. Meg persze nem is adnák el neked a jól jövedelmező franchise alapvető jogait, hiszen miért keressen vele más, ha egyszer a tulajdonosoknak is szép profitot termel?

Külföldön gyakori és bevett szokás, hogy könyveknek, képregényeknek, színdaraboknak, stb. megveszik a megfilmesítési jogait, akkor is, ha nem terveznek belőle filmet csinálni, hanem csak beteszik a sztorit a fiókba. A lényeg az, hogy a jogot birtokolják, amit vagy később eladnak jóval magasabb áron, vagy filmet készítenek belőle, amennyiben divatba jönne a műfaj, vagy megérné a befektetés.

Ez a dolog nem úgy működik, hogy egy emberke bemegy az utcáról, és azt mondja, ő most megveszi a jogokat, mivel ez komolytalan ajánlat. Az ilyesmi produceri irodák, filmstúdiók közötti tranzakciók, amibe neked bejutni igen esélytelen. Persze nem is lehetetlen, de kicsit reálisan gondolkodva, tedd fel magadnak a kérdést, hogy egyáltalán hogyan juthatnál bármiféle filmes szakma közelébe? Elvégeztél bármiféle iskolát? Csináltál már filmet? Van pénzed? Stb... és most csak a magyar keretek között vagyunk, de mi van a külfölddel, ahol sokkal-sokkal erősebb és nagyobb filmes ipar működik...

Szóval az elgondolásod alapvetően jó, de ha már mindenképp máshogy képzeled el egy könyv történetét vagy szereplőit, akkor inkább írjál fanfiction-t, az sokkal konstruktívabb és reálisabb, mint egy elérhetetlen célt kergetni.

Egy már bejáratott történethez nem valószínű, hogy új karaktereket akarnának, hiszen egyrészt megvan a forrás, amiből lehet válogatni, meg ha kellenének is új szereplők, azokat profi szakemberekkel terveztetnék meg, szorosan együttműködve az alkotókkal, írókkal, producerekkel, stb.

Ha ennyire érdekel a filmezés, akkor első lépésként sajátítsd el az alapokat, pl. végezz el valamilyen iskolát. Bár itt meg kell jegyezni, hogy Magyarországon évek óta nincs tisztességes filmes képzés... az SzFE diplomás munkanélkülieket termel, a fizetős sulik pedig csak a pénzlehúzásra mennek.

Igazából nem is a megszerzett papír a lényeg, mert az kb. senkit nem érdekel, de mindenképp meg kell szerezni egy minimális filmes képzettséget, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki akárcsak filmesnek mondja magát. Gondolok itt filmelméletre, filmtörténetre, filmformanyelvre, stb...

A filmek szeretete önmagában nem elég, egy bizonyos szinten szakembernek is kell lenni ahhoz, hogy bármihez is nekikezdhess, akár itthon, de pláne külföldön.

Amúgy hány éves vagy?

Ó, hát akkor már mindent értek :) Fiatalság, lelkesedés :)

Őrizd meg, amíg tudod.

Tudod, én hány éves koromban kezdtem komolyabban foglalkozni filmekkel? 11, mikor '89-ben megnéztem az első Tim Burton-féle Batman-t moziban. Teljesen elbűvölt, és akkor jöttem rá, hogy én is filmes akarok lenni. Persze még fogalmam sem volt, hogy ez mit jelent, de aztán később, ahogy egyre jobban beleástam magam a témába, elég sok mindent megtanultam.

Most 32 vagyok, és félig-meddig sikerült a dolog, filmekkel foglalkozom, de sajnos nem pontosan úgy, ahogy elképzeltem. Ennek nagyrészt a magyar filmes világ az oka, amit hosszasan is tudnék minősíteni, de röviden csak annyit mondok róla, hogy egy nagy rakás tárgya, amiben tehetségtelen marhák kapaszkodnak 20 körömmel a pozíciójukba, az ún. szakemberek nagy része pedig dilettáns alkoholista és/vagy elmebeteg. Az ember lelkesedése, neadjisten, tehetsége senkit nem érdekel. A magyar szakmában a tehetség nem számít, az viszont igen, hogy kinek vagy a rokona, vagy barátja, aki protezsál a háttérből, és berak ide-oda.

Egyszerű kívülállónak roppant nehéz bejutnia a szakmába, ezt minden további nélkül elmondhatom neked, hiszen nekem sincs sem rokonom, sem csókosom, aki segíthetne nekem. Ezzel együtt 2003 óta dolgozgatok a film- és videós szakma farvízén, voltam már játékfilmben, díjnyertes dokufilmben, még felnőttfilmben is dolgoztam, mint vágó és kameramann, terveztem DVD-menüket és DVD-borítókat, szóval iszonyú sok mindennel foglalkoztam már, de az apró és igénytelen magyar piacra ez nem elég, ill. nem kell.

Mivel még elég fiatal vagy, tanulj nyelve(ke)t, és szerezz valami melót akár itt, akár külföldön, gyakornokoskodj, építs kapcsolatokat, akik később majd segíthetnek, de mindenekelőtt gondolkodj külföldben, mivel a magyar film hosszú évtizedekre előre el van átkozva, nem érdemes itthon elkótyavetyélned a tehetségedet és a tudásodat.

A gyakorlat arra is jó lesz, hogy megtapasztald, mennyire nehéz a filmes élete (pl. egy-egy filmforgatás maga a kín... éjszakai műszakok, téli forgatás, 12-14 órás munkanap, bunkó stábtagok, stb...) Szerezz meg itt valami végzettséget, és külföldön kamatoztasd, hidd el, jobban jársz.

És persze addig is, ha tényleg annyi ötleted van, meg történet kering a kis fejedben, fogj egy füzetet, vagy szövegszerkesztőt, és ÍRJ. Lehet, hogy nem filmes, hanem író lesz belőled. Ki tudja?... Még a végén befutsz.