Nem gondolkoztatok már azon, hogy amennyi jó és látványos háborús filmet csináltak már pl az amerikai polgárháborúról. (? )

Nálunk nincs jó, vagy rossz filmipar, mivel egyáltalán nincs is filmipar. Filmek készülnek néha, de nem iparszerűen, ez elég nagy különbség, ami alapjaiban meghatározza az egész filmszakmát.

Az amerikai háborús filmek első számú célja az amerikai hazafiasság, patriotizmus érzésének erősítése, de ez odaát teljesen természetes, hiszen aki ott hazafi, és szereti a hazáját, azt nem nacionalistázzák le alapból, mint pl. nálunk.

Meg azért azt is fontos kiemelni, hogy az amerikai háborúk általában az ő győzelmükkel végződött (oké, kivéve a vietnámit, de az egyfajta tabu számukra), szóval egy győztes háborút bemutató film garantált sikerre számíthat.

Na most ehhez képest vagyunk mi, magyarok, akik gyakorlatilag a középkor óta nem győztünk még háborúban, egy-két csatát eltekintve (pl. egri, nándorfehérvári, stb) mindig a rossz oldalra álltunk (rossz segget nyaltunk), mindig a vesztes oldalon voltunk, és még ma is ezt nyögjük (lsd. pl. trianoni béke). Minden szabadságharcot elvesztettünk, stb, szóval erről nem igazán érdemes filmet készíteni, hiszen mindenki, aki tanult egy minimális történelmet, mindezzel tisztában van.

Na meg nincs is rá pénz, sem megfelelő rendező, infrastruktúra, stb.

Pedig aztán Nándorfehérvárról milyen klassz filmet lehetne forgatni! Vagy a pozsonyi csatáról, ahol elvertük fél Európát. Vagy a cserhalmi csatáról, ahol Szt. László megmentette a magyar leányt a kun harcostól. Vagy Botondról Bizánc falai alatt... Rengeteg lehetőség lenne. Még későbbről is. Buda visszavétele, Pákozd, Komárom.

Háborús filmek Gorlicéről vagy Caporettoról. Balassagyarmatról és a Rongyos Gárdáról.

De nem lenne muszáj csak a győzelmekről. Lehetne líraibb, szomorúbb hangvételű filmeket Muhiról, Mohácsról, Trencsénről, Világosról, Magyarország 1919-es megszállásáról, a Don-kanyarról. Csak legalább egy olyan gazdag magyar lenne az országban(vagy külföldön) aki finanszírozna ilyet.

Nézd, neked igazad van, hogy valóban vannak ezek a győzelmek, de akkor jön be az a dolog, hogy a magyar filmesek között nincsen megfelelő szakember, aki egy ilyen projektet levezényelhetne (Koltay Gábort meg felejtsük el, ő már többször megmutatta, hogy lehet elb...ni egy alapvetően jó alapanyagú történelmi filmet), nincs rá pénz (egy ilyen film több milliárd Ft-ba kerülne), stb.

Előbb szerintem forgatókönyvet írni és rendezni kéne újra megtanulnia a magyar szakmának, és csak utána kéne ekkora fába vágni a fejszét.

A Szabadság, szerelem - Vajna ide, Vic Armstong oda - nem lett jó film. Jellegzetesen amerikai pátoszos stílusban készült, közepes, vagy rossz színészi játékkal, ami alapvetően Andy Vajna filmje volt, Goda Krisztát meg csak beleültették a rendezői székbe, de ha nem ő, akkor akárki más ugyanígy le tudta volna nyomni a rendezői feladatokat, mivel csak szakemberre volt szükség, de nem művészre.

A film sok sebből vérzik, de az tény, hogy van benne pár látványos jelenet, ami magyar filmek esetében elég szokatlan, de némi pirotechnika nem pótolja a forgatókönyv bődületes hibáit.