Biztosan érti Ingmar Bergman Szűzforrás c. filmjét az, aki ezt és a 2006-os Drezda - A pokol napjai c. filmet emlegeti sokszor, együtt, mint kedvenceit?

Felmerült bennem a kérdés, a két alkotást, szerintem a borzalom, a templom emelés és a 2006-os filmben a 2005-ben újra felszentelt drezdai Frauenkirche-ben zajló zárójelenet összekapcsolja, de valójában igen eltérő a két film mondanivalója. Elgondolkoztam, sokadjára, miért hallom ezt a két alkotást egymás mellett az ismerősömtől (Bergman nevének említése nélkül).

Vagy mégis van több kapcsolat, mert a drezdai Frauenkirche is a békét és a kiengesztelést jelképezi*, ill. a Szűzforrásban emelt templom** a gyilkosságokért való irgalom elnyeréséért épül.

Megérthető a Szűzforrás a skandináv mitológia dióhéjnyi ismerete nélkül (Odin*** a félszemű istenség és a félszemű alak, akivel a Szűzforrásban az állapotos lány találkozik)?

A Szűzforrásban szereplő apa párhuzamba állítható a szövetséges hatalmakkal?

Az a problémám, hogy a Szűzforrást, már lehet, hogy láttam, régen, a Drezdáról szóló filmet, még nem, de az ismerősöm rövid ismertetőiből, inkább a borzalmak jönnek le, mint az alkotások valódi üzenetei. Az érdeklődésemet felkeltette, bár jobb lett volna, ha kifejti, Karácsonykor és más időpontokban, miért beszél ezekről a filmekről.

*: [link]

**: [link]

***: [link]