Mi a "Fegyvertelen katona" morális mondanivalója?

Ez a film egyrészt bemutatja a dilemmát, amivel minden háborúba vonuló embernek szembesülnie kell: nem akarsz embert ölni, de meg akarod védeni a hazádat. A főszereplőnek sikerült ezt a két ellentmondásos dolgot összehangolnia. Nem csak a hazájáért, a szerettei életéért küzdött, hanem magáért az életért, mindenkiéért. Emiatt persze az elején gyengének, egy kis szerencsétlennek gondolták, és ezért rendesen ki is gúnyolták. Ahogyan ezekre reagált, az se mindennappi: nem csak hogy kitartott az elvei mellett, de ezt olyan alázattal és bosszúvágytól mentesen tette, hogy emiatt is néztek fel rá aztán később a társai. Szóval szerintem nagyon jól megmutatja az (egyébként igaz) történet, hogy ez az agressziótól mentes, de határozott hozzáállás még férfiasabb is lehet, mint az erőfitogtatás.

Ezen kívül számomra az is az egyik mondanivalója volt a filmnek, hogy Jézusnak miről is szólt az élete és a halála. Azért jött, hogy megmentse az embereket, az egész élete erről szólt: "Csak még egyet!", és nem számított, honnan jött, milyen bűnös életet élt, aki hozzá jött, azt meggyógyította, és hirdette neki Isten szeretetét.

Ja és persze nekem azért is tetszett nagyon a film, mert egy elég reális képet adott arról, milyen is egy háború: nem csak a hősiességről meg a hazaszeretetről szól, azt a véres valóságot, amit ott átélnek a katonák, nem is igazán lehet szavakkal elmondani, elmesélni...

én a kompenzálást vettem le belőle.

annak ellenére,hogy harcosként haszontalan,mégis hős tudott lenni a rengeteg sebesült megmentésével és ezzel bebizonyította,hogy ugyanolyan hasznos,mint egy harcos aki megnyeri a csatát.

mondjuk spártában rövid úton hidegre tették volna ezért,de pont ezért is bukott el idővel spárta.

mert a végén már annyira fafej módon voltak kemények,hogy még a taktikai visszavonulást is törölték a harcmodorukból.