Tudnátok értékelni a történetemet?

Van egy olyan gondolatmenetem , mit egyépként már papírra is vetettem, leítram, minden, de meg szeretném kérdezni tőlletet milyen.

Egy 17 éves lány ról szól, aki barátnője kívánságára elmegy egy 2 hetes táborba. Gyönyörű, vidám helyszíne van a tábornak, és mint kiderült , sokan járnak oda nyaralni. A lány megismerkedil egy nála másfél évvel időssebb fiúval, ki álnévvel jelentkezett a táborba. Az első két nap zökkenőmentessen eltelt. A két fiatal hamar megkedvelte egymást. Másnap reggel hirtelen fordulat érkezik, a lány, Karolina mamája sujjos állapota miadt korházba kerül. Karolimának nagyon nagy fálydalom ezt feldolgozni. Hazaszökik, és meglátogatja. A fiú kap tőlle egy levelet , mit nem olvas el, és megharagszik rá. A mama visszautasítóan fogadja unokája érkezése, de bellül boldog, hogy láthatja még egyszer szeme fényét, a "kis" Karlt. Odaad neki egy nagy K betűs régi nyakláncot, és meghal. Karolina édesanyja biztatására visszamegy a táborba , de nagy meglepetésben lesz része. Eddiki barátjából előtörő hirtelen harag megsérti lobbanékony természerét , és egy 7 napos szóban , testben történő háború zajlik le a táborban. Mind ez alatt megismerhetjük igazán főszereplőnket , és kicsordul belőlle legféltettebb titka, az általános iskolai élete. Ugyanis ők az oszájtarsaival (szinte kizárólag fiukkal ) érdekes szabályokon alapuló verekedéseket tartottak, mejeket tangjabangjának neveztek. Kétszer is majdnem kiteszik óket a táborból míg nem a táborvezetőnek egy ésszerűtlen ötlet kattan a fejébe, mégpedig az , hogy rakják őket egy szobába. Nem támogatja senki sem az ötletet, de mind az által, hogy Karolina és Ekeri(a fiú neve valójában) egy kultúlált szót nem szólnak egymáshoz , belekényszerítik őket egy közös bódéba. Akit érdekel a folytatás szóljon,