Elolvasnátok egy olyan krimit, ami közben az áldozat szemszögéből is megszólal miután elhunyt?

Én elolvasnék egy ilyen könyvet, mert volt ilyesmi jellegű könyv és film is, ami tetszett (pl. az előbb említett Komfortos mennyország vagy az Alkony sugárút). Nekem itt inkább az a kérdés, hogy látom-e értelmét ennek az írói húzásnak, jól van-e megírva, ill. hogy ne azért legyen behozva a halott, hogy ilyen szirupos.spirituális-nyálas-túlvilági fílingbe menjen át a sztori.

A krimi (önmagában) realista zsáner, ezért a sima krimibe ez nem igazán fér bele. Hiszen hogy tudna egy halott mesélni? Ilyenkor szoktak olyan megoldással élni, hogy eleve a történet valami fikciós(abb) irányba mozduljon el, pl. mágikus realizmus irányába, vagy misztikusba. Ha amúgy egy teljesen átlagos krimi sztori, és nem kapunk külön magyarázatot arra, hogy miért a halott meséli el vagy hogy ebben a világban ez miért lehetséges, akkor az gond lesz.