Manapság mit nevezünk jó versnek?

Hát, nézd... ott vannak Weöres egyszavas versei, azoktól én is plafonon vagyok, mert ilyen duplaértelmű szavakat én is össze tudok hozni csuklóból. Vagy a japán haikuk, amik a mi európai fülünknek, agyunknak teljesen tartalmatlanok, de komoly hagyományra épülő ősi verselés. Ma ez utóbbi nagyon szépen belevegyül a magyar lírába is, pont Weöres vagy Fodor Ákos miatt. Amit kiírtál, is körülbelül olyan, mintha haikunak készült volna, csak a költő nem tudott ötig és hétig számolni. :)))

Szerintem a jó vers lényege örök érvényűen az, hogy valamilyen érzelmi hatást keltsen, ami nem feltétlenül attól függ, hogy mennyire hosszú, vagy mennyire szép szavakkal machinál, vagy van-e benne rím, ritmus. Csak ha meghallom, gondolkozzak el.

Nekem például pont az a bajom a mostani kortárs verseléssel, hogy a szétesésig hű-de-lazák, hetykén keverik a mai világot a lírával, belefűznek két "b+-et" meg azt hogy "világháló" és "tévéműsor", és kész a posztmodern vers (valaki ezt is jól csinálja, de rohadt ritka, én pl. egyedül Varró Dánielre mondom ma azt, hogy tetszenek a próbálkozásai). A tartalom valahogy elfelejtődött. Én még mindig szívesebben böngészek haikuk között, mint hogy a modern naggyon-laza írók költeményeibe vetődjek. :)