Regényírók, ti milyen szisztéma szerint írtok?

Mindig kitalálom előre a főbb pontokat, jeleneteket. Természetesen a karakter jellemzőit is. Kidolgozni már nme szoktam, csak amikor megírom, mert még sok minden változhat. Kutatómunkát előtte végzek, amiről tudom, hogy szükség lesz, kisebb jelenetekhez viszont csak közben keresem ki, ami kell.

És mindenképpen lineárisan írok, különben nem tudnám követni a szereplők reakcióit és az egyéb összefüggéseket. Gondolatban előkészítem a későbbi jeleneteket, de nem írom le, amíg oda nem kerülök.

Csak hobbyból írok magamnak...

Volt pár könyvem ami egy egy álom után fogalmazodott meg bennem. Álmodtam valamiről amit érdekesnek tartottam és abból építettem fel a történetet. A főbb szereplőket már az elején meghatározom (nevek, alkat, személyiség). Ezt azért csinálom így mert már csináltam olyan banális hibát, hogy elfeljetettem az egyik mellekészereplő nevét aztán a könyv elején és a végén ugyanaz a karrakter más névvel szerepelt..

Utána papírra írom a fejezeteket és, hogy mi történik benne. Ilyenkor sozktam kutatómunkát is végezni, net, könyvtár, esetleg pont ilyen kérdezős oldalon..

Végül megírom wordbe is főleg a párbeszédekre koncentrálok aztán ha az kész, mégegyszer átírom, részletesebben leírok mindent. Végül pedig ellenőrzőm az egészet.

Én is csak hobbi szinten írok.

Általában mindig akkor írok,amikor ihletet kaptam,amikor kitaláltam egy jó kis sztorit.Utána szépen megformázom a karaktereket,végül írok egy vázlatot a fontosabb cselekményekről,utána pedig megírom,amikor van kedvem hozzá. (Persze nem 1 nap alatt írom meg,van,amit 1 évig írtam)

Van egy néhány karakterem és a hozzájuk kapcsolódó világ, amelyek már egy jó pár éve megvannak. Hogy hogyan "keletkeztek", mindjárt elmesélem azt is.

Maga a "világ" nem túl különleges, mert nem fantasyt írok, a történetem a XX. században játszódik, így a világ alatt inkább az atmoszférát, a karakterek jellem- és kapcsolati rendszerét, hátterét értem.

A "világom" és a karakterek tehát olvasmányélmények hatására keletkeztek, aztán folyamatosan alakulnak, gyarapodnak, további olvasmány-, zenei- vagy filmélmények, utazások stb. hatására. Egyszerűen annyit csinálok, hogy ha ér valamilyen élmény, azt megélem a főszereplőm (vagy egyik-másik karakterem) szemszögéből is, és leírom. Így egy zeneszámból, egy tájból, egy belvárosi sétából vagy más egyszerű élményből is izgalmas, humoros kalandok születhetnek.

Az inspirációimat leírom, bár ez még nem történet, csak ötletek összefüggéstelen halmaza. A töredékek kompakt egésszé forrasztása aztán néha komoly agymunkát, időnként kutatómunkát is igényel.

És te?

Először csak egy részletet találok ki (általában zenehallgatás közben csak "bevillan" és továbbszövöm a szálat) amit leírok, ez általában a történet közepén játszódik. Ezután megalkotom a szereplőket. A harmadik pont a történet váza. Azon már ténylegesen gondolkodok, nem csak az ihletre bízom, hogy élethű legyen nem csak írok, felépítem a kitalált világot és az első fejezetet, miről szól.

Nem írok régóta, akkor is csak hobbyból.

Változó.

A alap, hogyha tudom, hogy olyan dologról is szeretnék írni, amit nem ismerek annyira, akkor utánajárok (történelmi jelenetek, bizonyos munkakörök)... hogy legalább egy alap képet kapjak róluk, és nagy hülyeséget ne írjak.

Aztán... nálam ált. a történetváz van meg (a cselekmény főbb pontjai), és az ezeket kísérő érzelmek (én nagyon durván át tudom őket élni :D). Ebből bontakoznak ki a karakterek. De olyan is van, hogy először kigondolok egy szereplőt, aztán jön hozzá a cselekmény.

És akkor lineárisan elkezdem írni... max. ha van egy-egy jelenet, ami kulcsfontosságú, és elkap az ihlet, azt megírom előre.