Mi a véleményetek erről, hogy lehetne egy kicsit feljavítani?
Könyvem bevezetőjéből van kimásolva(20-22 old)
Sokat gondolkodtam, hogy miként lehetne javítani de nem jutott semmi eszembe. Vannak akik szerint jó így, de szerintem valami hiányzik, valamitől furcsa az írás.
Előre is köszönöm!
Jobb kezével állandóan a kardja markolatát fogta. Előrébb lépett a kis körtisztáson a tűz felé közeledett.
Kifinomult orrával megérezte a sült illatát. A csontok se voltak messze. Az egyik darab pont a talpa alatt volt, rálépett, zajos reccsenés hallatszott. Belerúgta idegesen a tűzbe a maradványokat.
A tűz lángja megbolondult a csonttól, s fekete füstöt árasztott magából kifelé.
Vékony volt már a farakás.
Arthur hirtelen felébredt, nem tudta hol van, mi volt az a zaj körülötte.
- Te vagy az? – kérdezte, miközben törölgette a szemét.
- Kicsoda? – válaszolt a különös hang, s előhúzta a kardját teljesen.
Arthur megfordult s megpróbált felállni. Az idegen ezt nem hagyta, s visszanyomta erővel a földre majd a fegyverének élét a torkához nyomta.
- Ki vagy? – kérdezte, egy kicsit összezavartan.
- A nevem senki.. – dadogta Arthur, s a képére kiült a rémület.
- Mindenki valaki, ki vagy hát? – kérdezte, már keményebb hangnemben.
- Valaki – folytatta Arthur.
- Ne szórakozz velem, te kis mamlasz! Ki vagy? – ordított a félálomba levő Arthurra. Kardját erősebben a nyakához nyomta.
- Arthur! Arthurnak hívnak! – ismételte habozás nélkül a válaszát.
- Oh! Tehát mégis van neved?
- Mond csak, te Arthur! Ide valósi vagy netán?
- Igen.. - motyogta.
- Hagyjad! - Jött az éles hang, s előtermett a sötétségből a férfi, olyan csöndben, hogy azt még egy bagoly se hallaná meg. – Ki vagy, s mit keresel itt? Netán vadászol, a saját konyhádra? Netán orvvadász vagy?
- Nem uram..
- Mit merészelsz, te! – morgott a késes fickóra Hughues, majd félrelökte az útból.
- Mondd, csak bátran, én, nem bántalak! Mit keresel itt, egyedül ebben a veszélyes erdőben?
- Csak erre jártam.. Csak erre jártam! – ismételte eszelősen Arthur.
- A hazugság bűn! Az igazat mondd! – ordított Hughues torkaszakadtából Arthurra.
- Ez az igazság! – kiáltotta vissza, hasonló hangnemben.
- Egyedül vagy? – förmedt rá a késes.
- Fogd be a pofád Guy!
- Nézd az arcát, hajolj csak közelebb, te istenverte..
- De hisz ez.. – szólalt meg a késes, akit Guy-nek hívtak.
- Igen, Robert fattya. – a rabló arcon köpte a fiút.
- Nem vagyok a fattya! – ugrott fel mérgesen Arthur.
- Csak óvatosan ezekkel a kirohanásokkal, fattyú! –mindketten a kardjukat felé szegezték.
- Nem vagyok a fattya!. - Vágott vissza.
- Elég a szóból! Zsoldos kísérd a táborunkba! - egy fehér köpenyes, talpig láncingbe öltözött alak bukkant elő a sötétségből - Lesz pár kérdésem ettől a korcstól!
Esetleg ha valakinek fontos: 16 vagyok..
Ha kérhetném ne aszerint osztályozzák :)
Köszönöm mégegyszer!
válasza:"Előrébb lépett a kis körtisztáson a tűz felé közeledett."
Kerek tisztás, kör alakú tisztás. Kell egy és is a tisztás után.
"Az egyik darab pont a talpa alatt volt, rálépett, zajos reccsenés hallatszott."
Ide is kell egy kötőszó. "rálépett, mire zajos..."
"Belerúgta idegesen a tűzbe a maradványokat. "
Idegesen rúgta bele, valamint, eddig még csak közeledett a tűzhöz. Az előző mondatok valamelyikében érzékeltesd, hogy már odaért.
"A tűz lángja megbolondult a csonttól, s fekete füstöt árasztott magából kifelé. Vékony volt már a farakás."
Nem kell a kifelé, amúgy is felfelé megy. A farakásnak mérete van, nem vastagsága, szóval kicsi volt.
Több részletet nem másolok ki, van még pár furcsa és rossz megfogalmazás.
Nem értettem, hogy miért utalsz mindig késesként arra az emberre aki elővette a kardját. Aztán mikor rá kell szegezni a fogolyra a fegyvert megint kardja lesz. Az első szereplő először idegen, aztán késes, majd Guy, végül rabló. Amíg valaki nem "mondja" a könyvben, hogy kicsoda, addig nem változtathatod meg az olvasó képét róla.
válasza:Szerintem nem meséled eléggé, hanem csak úgy leírod, nem törekedsz arra, hogy olyan legyen, mintha ezt valaki előadná. Pl ezt így felolvasva előadni több ember előtt tényleg érdekes lenne. Csak rögtön leírod a dolgokat, és nem is törődsz vele/törekedsz rá, hogy valahogy külső emberkének is minél élvezetesebbé váljon. Én kábé ennyit változtatnék az első sorokon, ilyesmire gondoltam: "Jobb kezével megállás nélkül fogta kardja markolatát./ Kardjának/Kardja markolatát folyamatosan a kezében tartotta. Előrébb lépett a kis köralakú tisztáson, közeledett a tűz felé. Kifinomult szimatával/ szaglásával/ szaglása segítségével megérezte a sült illatát. A z egykor hozzá tartozó csontok sem voltak [tőle] messze/ messze tőle. Az egyik darab pont a talpa alatt volt, rálépett, mire az reccsent egy nagyot. A maradványokat idegesen a tűzbe rúgta." Nem az, hogy most azt mondom, hogy írd át, vagy hogy pont ilyenre, mégha nem is szeretnéd, de csak ha nem magadnak szánod, akkor dolgozd át, dolgozd ki jobban:) -- Csak vélemény:)
Jó írást!!:)
Nagyon köszönöm! tudom, selytettem, hogy hasonló lesz de nem tudtam azt, hogy mit javítsak rajta. Javítom a sok s-es részt is. Késes, alak, Guy, fickó csaka zért gondotlam így, hogy ne legyen szóismétlés, de ha ez nem olyan nagy hiba írom is át.
Köszönöm!
válasza: válasza: válasza: válasza:Bocsi, #3 vagyok még mindig:
ürge!!:) többet nem írok, úgyis többit szinonímaszótárak mind tudják:))
Köszönöm a segítségeket! Íme a javított.
Jobb kezével megállás nélkül fogta kardjának markolatát, miközben a tábortűz felé közeledett.
A tábortűzhöz érve kifinomult szimatával megérezte a sült illatát. A csontok se voltak messze. Az egyik darab pont a lába előtt volt, rálépett, mire zajos reccsenés hallatszott. Idegesen a tűzbe vetette a maradványokat.
A láng megbolondult a csonttól és fekete füstöt árasztott ki magából.
Kicsi volt már a farakás.
A neszre Arthur hirtelen felébredt, nem tudta hol van, mi volt az a zaj körülötte.
- Te vagy az? – kérdezte, miközben törölgette a szemeit.
- Kicsoda? – válaszolt a különös hang, s előhúzta a kardját teljesen.
Arthur megfordult megpróbált felállni. A fickó ezt nem hagyta, visszanyomta erővel a földre majd a fegyverének élét a torkához szorította.
- Ki vagy? – kérdezte, egy kicsit összezavartan.
- A nevem senki.. – dadogta Arthur, s a képére kiült a rémület.
- Mindenki valaki, ki vagy hát? – kérdezte, már keményebb hangnemben.
- Valaki – folytatta a fiú.
- Ne szórakozz velem, te kis mamlasz! – ordította - Lásd én is megmondom a nevemet. Guy-nek hívnak.. Ki vagy hát? – mondta és a kardját erősebben a fiú torkához nyomta.
- Arthur! Arthurnak hívnak! – ismételte habozás nélkül.
- Oh! Tehát mégis van neved?
- Mond csak, te Arthur! Ide valósi vagy netán?
- Igen.. - motyogta.
- Hagyjad! - jött az éles hang és előtermett a sötétségből a férfi, olyan csöndben, hogy azt még egy bagoly se hallaná meg. – Ki vagy és mit keresel itt? Netán vadászol a saját konyhádra? Netán orvvadász vagy?
- Nem uram..
- Mit merészelsz, te! – morgott Guy-re Hughues, majd félrelökte az útból.
- Mondd csak bátran, én nem bántalak! Mit keresel itt, egyedül ebben a veszélyes erdőben?
- Csak erre jártam, csak erre jártam! – ismételte eszelősen Arthur.
- A hazugság bűn! Az igazat mondd! – ordított Hughues torkaszakadtából.
- Ez az igazság! – kiáltotta vissza, hasonló hangnemben.
- Egyedül vagy? – förmedt rá Guy.
- Fogd be a pofád Guy! – érkezett a válasz.
- Nézd az arcát, hajolj csak közelebb te istenverte..
- De hisz ez.. – szólt Guy.
- Igen, Robert fattya. – mondta, majd arcon köpte a fiút.
- Nem vagyok a fattya! – pattant fel mérgesen Arthur.
- Csak óvatosan ezekkel a kirohanásokkal, fattyú! –mindketten a kardjukat Arthur felé szegezték.
- Nem vagyok a fattya!. - Vágott vissza.
- Elég a szóból! Zsoldos kísérd a táborba! - egy fehér köpenyes és talpig láncingbe öltözött alak bukkant elő a sötét ágak közül. - Lesz pár kérdésem ettől a korcstól!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!