Hogy tetszik ez a ki részlet?

Még egy utolsó kör a porondon gyönyörű, szép éjfekete lovam hátán és megállok középen. Jelzek neki, hogy most már meghajolhat, mire ő egyik első lábával letérdel és előrehajtja a fejét. A közönség tapsol és éljenez. Vannak olyanok akik a nevemet kiabálják.

-Gerda!

-Gerda! - nem várjunk valaki tényleg a nevemet mondta.

-Gerda. Föld hívja Gerdát. - a hang felé fordultam. A hang a mellettem ülő hosszú, barnahajú lánytól Rékától származott.

-Bocsi, kicsit elkalandoztam.- mostanában rettentő sokszor fordult elő, hogyha unatkoztam és ez a nyelvtan óra rettentő unalmas.

-Hàt azt észrevettem. -mondta mosolyogva- Azt kérdeztem szerinted hogyhogy ma matek helyet osztályfőnöki lesz?

-Anya tegnap mikor haza jött szülőiről azt mondta, hogy Ági néninek lesz ma egy bejelentése.

-És mi az? - Réka mindig is kíváncsi volt mindenre, még olyan dolgokra is amihez semmi köze, de ha jól emlékszem emiatt a kíváncsisága miatt vagyunk ilyen jó barátok.

-Azt mondta kérte, hogy ne mondjanak nekünk róla semmit. -próbáltam olyan hangon mondani, hogy ne sejtse, hogy màr én is nagyon kíváncsi vagyok.

-Semmi utalást nem tett arra, hogy mi lehet az? -kíváncsiskodott tovább

-Nem- vágtámrá egyből. Várjunk csak! Vagy talán mégis tett rá utalást? - De mégis tett valami! -jelentetem ki talán a kelleténél kicsit hangosabban is. Mindenki ránk kapta a tekintetét, még Judit néni is.

-Gerda! -szólt ràm mérgesen -Ennyire jól megy a mondatelemzés? - Jaj ne, csak ezt ne! Utálok mondatokat elemezni.

-Gerda csak elmagyarázta nekem mit vettek az előző órán, mert én hiányoztam.

- Gerda! Az összetett mondat két fajtája?- Remek, màr csak ez hiányzott gondoltam magamban.

-Alárendelő és mellérendelő? -tippeltem pár perc gondolkodás után.

-És ezt most mondod vagy kérdezed? - szóval észrevette, hogy csak tippeltem. -Melyikről beszéltem ma nektek? - oh, jaj. Talán álmodozás helyett figyelnem kellet volna. - Mellérendelő -megint csak tippeltem, de most valamivel biztosabb voltam a helyességében.

-Téves. Hétfőre leírod nekem 50x, hogy az órán nem beszélgetek. Most pedig vége az órának.

Amikor kilépet a teremből Réka szólalt meg. -Hol kalandoztál éppen?

-Azon gondolkoztam, hogy ha anya engedte volna az artista sulit most nem itt ülnék, lehet épp akrobatikám lenne, és, hogy milyen jó most Gavinnek, ő biztos, hogy nem tanul most.

-Igen, lehet. Viszont az is lehet, hogy a déleöti tanulás helyet az egész délutánját ezzel tölti -mutatót a nyelvtan könyvére.

-Magán tanàra van akkor tanul és annyit amennyit akar- mondtam hülyéskedve, hisz mind a ketten tudtuk, hogy ez nem így van.

-Tudom hogy már elmondtam százszor, de elmondom megint, szentem tök kár, hogy anyud nem engedett artista suliba. -a hangja televolt sajnálattal és együttérzéses, amitől én szörnyen éreztem magam.