Mit szóltok ahhoz, ha egy történet (képregény) így van felépítve?

Az eleje egy in-medias-res, a jelenet nem a fő szálhoz kötődik, a főhős életéből kapunk egy érdekesebb részt.

Az UTÁN következik az előszó, ahol a főszereplő a "narrátor" és elmondja hogy ki ő és magyarázatot kapunk a korábban történtekre.

Ezután folytatódik a sztori, szinte rögtön kapunk egy visszaemlékezést, majd a továbbiakban is gyakran lesznek emlékek (gondolom úgy fogom megoldani, hogy homályosított, "ködszerű" lesz a képkocka széle vagy nemtudom, meglátom)