Szerintetek milyen az Egri csillagok?

Annyira nem szörnyű szerintem...

Nekem ilyen egyszerolvasós könyv. Kicsit unalmas volt a fegyverarzenál oldalakon át tartó bemutatása, de például a szerelmi szám egészen tűrhető.

Összességében nem a kedvencem, nem olvasnám újra, de volt rosszabb háziolvasmányom is.

Anno 10 oldal után elis dobtam a fenébe.

Mai fejjel még nem olvastam. Lehet hogy mostmár tetszene.

Mindig is szerettem olvasni, és emlékszem, hogy aztán a következőket kézbe véve mindig csalódnom kellett.

Most már neki se kezdek, ha van, ettől függetlenül továbbra is örömmel olvasok nekem tetsző könyveket.

Az Egri Csillagokat próbáltam magamban olvasni, anyának olvasva, aztán úgy, hogy anya olvassa nekem, de végül hagytam a fenébe.

Lehet, hogy ha most nekiállnék, tetszene, de ami azt illeti, nem tudok rá nosztalgikusan visszagondolni, hogy "milyen jó is volt, újra kéne olvasni!".

Van egy csomó könyv, amit akkor szerettem, azokat inkább kézbe veszem, mert már akkor is tetszettek.

Amúgy ez a baj a kötelezőkkel. Még ha tetszene is valakinek, akkor is túl korai a mű. Mi még nem is tartottunk ott töriből, mint amikor a történet játszódik. Akkor hogy értsem meg? Ez olyan, mintha egy sajátos felépítésű világban játszódó sztori harmadik részével kezdenél, és fogalmad sincs, hogy mi hogy működik ott, kia gonosz, és mi a célja.

Onnantól pedig, hogy a főszereplők nem gyerekek voltak, nem érdekelt. A saját korosztályomról, vagy fiatalabbakról szívesen olvasok (persze van ritkán kivételével), bele tudom magam élni a helyzetükbe, de most sem olvasok a negyvenes évei elején járó Mariról, aki a karrierjét egyengetve próbál haladni, miközben a három gyerekét neveli, és megcsalta a férje.

De nyilván annyi idősen már tetszene.

Meg ott van az is, hogy bár mostanában szeretem a régebben játszódó történeteket, de főleg a fantasykat kedvelem. Pista meg a krimit, Rozi a sci-fit, Béla meg a horrort.

Hülyeségnek tartom, hogy ráerőltetnek az emberekre nekik nem tetsző műfajokat, főleg, ha gyerekről van szó, mert akár egy egéz életre elvehetik a kedvüket az olvasástól.

Pedig olvasni jó, és lehet, az is tetszene neki pár évvel később, amit annyi idősen nem értett/nem bírt átélni.

17l