Lehet még valami?

Van egy kis gond

Volt egy fiú, akivel régebben kb másfél éve alakulgatott valami

Találkoztunk egyszer akkoriba, jól kezdődött minden de olyan rosszul is végződött. Felhozta nekem a volt barátnőjét hogy olyan mintha még néha hiányozna neki, pedig a talin kezdetben semmi előjelét nem mutatta ennek csak már a végén. Ez bunkó dolog volt és én szó szerint otthagytam jogosan. Csalódott voltam és megbántva éreztem magam. Nem volt semmi utána, nem is kerestük egymást. De még a közösségi oldalon ugyanúgy adta a jelét hogy érdeklem. Aztán egyszer adott idő után keresett. Egyből arra gondoltam hogy biztos rájött mit veszített de miért ilyen későn gondolkozik már, jókor jut eszébe mikor már nem érdekelt. Bunkón visszaírtam hogy ezek után mégis mit akar meg ilyesmi. Nagyon aranyos volt amúgy csak én meg már elutasító voltam, jogosan. Mondták is hogy ne foglalkozzak vele. De akkor is keresett, fel is hívott. Elmondta hogy nagyon sajnálja és azután egy ideig nem is mert keresni semmi mert úgy volt vele biztos haragszok rá és nem akarnék semmit tőle, hát eltalálta. De ugyanúgy gondolt rám mindig és már nem bírta tovább. Úgy viselkedek vele mintha megcsalt volna vagy bántott volna vagy valami rosszat tett volna velem. De hát nekem elég sérelem volt az is hogy csalódnom kellett és egy talin elég gáz dolog az exed felhozni annak akivel találkozol, megcsókolod stb aztán a legvégén meg bevágni egy ilyet hogy hiányzik az exed. Szerintem mindenki kiakadt volna. Szóval elutasító voltam, először finoman de akkor is ugyanúgy keresett mindig. Hónapokig zaklatott meg minden, hiába nem írtam vissza meg leoltogattam, ugyanúgy. Vagy 4 hónapig csak rám volt kattanva, nagyon aranyosan viselkedett és olyanokat mondott. De az bennem maradt hogy mi volt a talin és ezt nem voltam képes félretenni. Végül megelégeltem hogy zaklat és muszáj voltam letiltani. Na akkor már nem tudott keresni. Nem is akartam őt akkor igazából és nem bántam hogy le van tiltva. Ha rá gondoltam sem váltott ki semmit, csak hogy jött utánam keresett hónapokig és én meg lepattintottam.

Na most meg konkrétan ma, megláttam egy pénztárnál, egy másik lánnyal. Először nem ismertem meg csak nagyon tetszett és mondtam magamba ki lehet az na egy ilyen fiúra vágynék szerelmemnek, nagyon jól nézett ki. Aztán ahogy néztem felismertem. Láttam hogy ő is nagyon néz, lehet felismert ő is a maszkba de nem biztos. És itt jöttek belém a dolgok, azóta nem hagy nyugodni ez az egész. Felkavaró volt és megbántam hogy úgy lekoptattam. Egy ilyen fiút eldobtam aki tökéletes. Meg amúgy azt kell nézni igazán hogy ki mit tesz érted és milyen hozzád. Sok fiúval foglalkoztam már, de eddig ő tett értem a legtöbbet úgymond, és ő volt hozzám a legrendesebb, néha mikor rá gondolok néhanapján akkor eszembe jut milyen jól bánt velem és milyen jól éreztem magam, azóta is kerestem ezt más fiúknál aki így viszonyul hozzám. Szóval tényleg küzdött értem, meg most azt is ki csinálná meg hogy hónapokig zaklat és cukizik egy lánynak hiába az leoltogatja meg lekoptatja. Megbántam ezt az egészet, letiltottam meg minden. Tudom tudom hogy az én hibám és elrontottam, de én eleve ilyen tipus vagyok sajnos hogy már utána gondolkodok, minden téren. Ahogy most megláttam, rájöttem akkoriba is miért tetszett meg nekem.. Nem érzek amúgy iránta mert hát csak egyszer találkoztunk és nem beszéltünk hú de sokat, még meg kellett volna rendesen ismerni egymást. Tudom hogy akkoriba kellett volna elfogadnom a közeledését mikor az enyém lehetett volna és epekedett utánam. De ez így alakult, ah én mindenkit úgy lekoptatok mindig🤦🏼‍♀️ Ami amúgy sokszor nem is baj mert nem kár értük, de most ezért a fiúért igen mert tényleg velem akart lenni. Most meg már mással van és nem tudnék tenni semmit, én meg amúgysem vagyok olyan aki bármit is elrontana két ember között. És ha külsőre nem is, de már biztos megszerette azt a lányt. És így hiába oldanám fel, egy az barátnője van meg nem is biztos hogy már lenne valami mert tényleg biztos megsértődött és megbántottam. Meg ha fel is oldanám, újból ismerősöknek kéne lennünk hogy lehessen beszélni, én meg nem olyan vagyok aki bejelölné, emlékszem mikor legelőször is írtam neki egy sziát, majd kiszakadt a szivem😅 (Bár lehet hogyha látna engem a kiket ismerhet között, ő jelölne be)

Tudom hogy mennyire bejöttem neki akkoriba is meg mennyire akart engem, tökéletes voltam számára amilyet mindig akart és mindig mondta hogy amikor először meglátott, azóta meg akarta tudni ki vagyok és már akkor nagyon megtetszettem neki.. Meg ilyenek, nekem annyi minden szép kis aranyos őszinte dolgokat mondott, de én bolond voltam és ellöktem magamtól. Valahol igazam volt, de egy ilyen tiszta és bejövős fiút nem kellett volna elutasítani mikor már megjött az esze. És most én vagyok ugyanígy, ebbe a helyzetbe kerültem én is, csak már én ugye nem tehetek semmit mert mással van. És nem fogok belegázolni a kapcsolatukba, pedig amúgy ahogy láttam rajta mennyire néz meg amiket tudok hogy mennyire akart és ment utánam bármi áron, még nekem azóta is lenne esélyem. De így én nem teszek semmit. Szóval bonyolult ez az egész. Az megvan hogy mióta szemet vetettünk egymásra azóta tetszik a másik, meg a kémia a vonzódás a megértés minden megvolt, csak amikor lehetett volna valami elrontottuk. Először ő aztán meg én. Most csak annyit tehetek, csúnyán fogalmazva, hogy esetleg várok amíg talán szakítanak vagy valami, és akkor léphetek valamit. De így nem. De meg lehet érteni engem is azért. Akkoriba tényleg nagyon nyomot hagyott bennem hogy felhozta nekem a volt barátnőjét és hagyott inkább elmenni, aztán emelett nem tudtam elmenni és ezért visszautasítottam a későbbiekben, csak hát túltoltam és nem vettem észre mennyire akar és bármit megtenne értem.

Egyszer majd ha valahogy megtudnám hogy nincs már barátnője és feloldanám, bejelölném vagy valami, és ha visszajelölne aztán írnék neki valamit akkor az jó lenne? Nem tudom amúgy mit lehetne. Ugyanúgy mint ő amikor nem mert keresni, én se merném. De rávette magát és én is meg tudnám tenni. Így hogy már tisztán látok és rájöttem hogy milyen jó lenne, nagyon akarnám vele. Már csak azért is mert sokat tett értem, amit senkitől nem kaptam még meg. Mindenki azt mondja mindenkinek hogy ne válogass, legyél azzal akit tudnál szeretni és belsőleg minden teljes legyen, tegyen érted stb. És ott van ő, belsőleg külsőleg is tökéletes számomra amennyire csak lehet. Nem is tudnék rá rosszat mondani az elején való baklövését leszámítva. Már bőveb jóvá tette csak nem vettem figyelembe.

Megértem ha azt mondanátok hogy elrontottam meg minden, de remélem lesznek azért akik megértenek, vagy voltak hasonló helyzetben. Szerintetek még a későbbiekben lehet valami? Hátha egyszer úgy hozza majd az élet hogy még nem késő. Mert most olyan a helyzet.

Köszönöm aki elolvasta és válaszol

18/l