Mit tehetnék a rengeteg negatív impulzus figyelmen kívül hagyásának érdekében?

Kolis vagyok egy vallásos suliban, az úgy nevetett 'prefekta' és a többi nevelők állandóan csak szidnak, kb mindenért. Nagyon sokszor más hibája miatt is én leszek a hibás. Soha nem dicsérnek meg semmiért, a szüleim is ugyanígy állnak hozzám. Soha, senkinek nincs egy-két jó szava hozzám. És ez azért véleményem szerint eléggé elkeserítő helyzet. Lassan elvesztem az egész életkedvem. Minden hétvégén, amit otthon töltök szorongásom van, és amikor a kollégiumban vagyok is hasonló érzés kerít hatalmába. Ez az érzés olyan, mint amikor az embernek bűntudata van, azaz nyomja a szívét egy "lelki súly", pedig erről szó sincs... Egyszerűen azt vettem észre, hogy szép lassan minden addigi öröm kiszáll belőlem, és nem tudok lassan örülni semminek sem. Pedig ez előtt a suli előtt még a néha előbukkanó napsütésnek is örültem, ha be volt borulva az ég. Kérlek segítsetek!