Tudom, hogy nem ebbe a kategóriába tartozik a kérdés, de reméltem, hogy ti segítséget tudtok nekem nyújtani. Hogyan legyek túl ezeken, és hogyan nyissak mások felé?

Minden jobb lesz ;) tessék, remélem elég lelkesedést öntöttem beléd ;)

De komolyra véve a szót... Az új iskoládban is biztosan találsz barátnőket. Első nap még mindenki kicsit zárkózottabb, csendesebb. Beszélgess mindenkivel egy keveset, találj közös érdeklődési kört, ilyesmik... A kiválasztott szakmát, pályát ilyen gyorsan ne add fel, ha meg nem is lett volna annyira csábító, akkor nem arra jelentkeztél volna :). A régi barátnőiddel, osztálytársaiddal néha járj össze, hétvégén, szünetekben. Egy hónap múlva már teljesen be leszel illeszkedve az új osztályodba, iskoládba, akkor már eszedbe se jutna elmenni onnan. A sráccal meg próbálkozz meg beazélgetni, vagy élőben, vagy facebookon, ha nem tudnál elszabadulni a gondolatoktól :). Na mostmár ne legyél elkeseredve, egyébként ilyen mindenkivel előfordul az első napokban, valaki még kilátástalanabbnak gondolja magát, aztán néhány hét és teljesen beleszokik az új osztályközösségbe(személyes tapasztalat).

16/F

Amikor az előző évszázadban általános iskolából a gimnáziumba mentem, egyáltalán nem ismertem senkit sem az osztályból, az egész gimnáziumból is csak 3 embert, akik mind fölöttem jártak. Aztán mégis jó volt (pedig finoman szólva sem voltam valami nagy partiarc, meg lazagyerek), mert nyitott voltam mások felé. Ez volt a lényeg, hogy nem búvalb...élelten ültem sötét pillantásokat küldözgetve magam körül, hanem a magam vérmérséklete szerint igyekeztem kivenni a részem a közösségből, ha csak annyival, hogy érdekelt, ami körülöttem zajlott, akkor annyival.

Az első napból semmilyen következtetést nem érdemes levonni. Akkor mindenki (legalábbis az újak nagyobbik része) feszült, visszahúzódik, próbálja kiismerni az erőviszonyokat. Akik ismerik egymást, azok jobban összetartanak, emiatt könnyebben csoportokra oszlik a társaság. Akik meg senkit nem ismernek, azok úgy érzik, hogy nem jó helyen vannak.

Ha az első napomból én is hasonló tanulságot vonok le, akkor lehúzhattam volna magam a wc-n már rögtön akkor, amikor beértem az osztályba.

Előbb illeszkedj be, lakd be az iskolát és a kollégiumot, és majd 1-2 hónap múlva vedd elő ismét ezt a témát. Garantáltan más lesz a véleményed (olvasd is vissza, hogy itt mit kérdeztél, és ha nem fogod legalább egy kicsit kínosnak vagy túl aggodalmasnak érezni, akkor esetleg elgondolkodhatsz azon, hogy hiba van a rendszerben).

A nagy őt meg ráérsz megtalálni, nem kell az első szembejövő ficsúrra úgy gondolni, mint aki életed egyetlen lehetősége.

Na, most nagyon bölcsnek érzem magam.

Szia!

Velem is ez van...:(

Két lánnyal beszéltem az osztályban(4-en voltunk). Az egyikkel már régóta beszélgettünk, előtte találkoztunk is. Ma viszont sokat kérdezgettem egy órán, mert én nem tudtam az adott feladatot, amit ő jól. Szóval már nem is akar velem beszélni.

A másik lány, akivel jobban kijöttem, ő pedig átment egy másik iskolába.

Szóval senkivel sem beszéltem rajtuk kívül és már ők sincsenek.

Én is már azon gondolkodom, hogy rossz döntést hoztam, viszont az iskola nagyon jó papírokat ad, így nem hagyom ott.

Kétségbe vagyok esve itt a második nap előtt...xd

Száz szónak is egy a vége: nem vagy egyedül! :))