Szerintetek még van nála esélyem?

Pár napja elmentünk bulizni a már jól megszokott társasággal, ahol természetesen ott volt a barátom is, viszont az éjszaka folyamán történt egy aprócska félrelépés a részemről, amit ő is látott, és emiatt nagyon kiakadt rám; össze is vesztünk.

Röviden csak annyi, hogy részeg voltam, amikor az unokatesója lekapott, én pedig nem tudtam időben reagálni a történtekre, és a barátom választott szét minket, amikor meglátott. Elmondtam neki, hogy nem én kezdeményeztem, de még csak nem is viszonoztam a csókot, azonban egyetlen szavamat sem hitte el, és hiába próbáltam neki megmagyarázni, hogy szeretem, nem vette komolyan.

Hajnalban láttam rajta, hogy miattam, és emiatt az egész félrelépés miatt sírva fakadt, s mikor lefeküdni készültünk egyszerűen nem akart velem egy ágyban aludni,- de erre végül mégiscsak sikerült rávennem.

Másnap szinte egyetlen szót sem szóltunk egymáshoz, de én próbáltam neki józan fejjel is elmagyarázni, hogy mi történt; azonban ő nem nagyon szándékozott eközben a szemeimbe nézni, amit valamilyen szinten még is értek. Végülis hálás vagyok neki, amiért nem dobott ki egyből, vagy épp küldött haza az első busszal, illetve, hogy mielőtt eljöttem tőlük még pár értelmesebb beszélgetést is kezdeményezett.

Valószínű, hogy az ő részéről haragban váltunk el, hiszen mikor meg akartam puszilni egyszerűen csak elhúzta a fejét, majd az ajtó felé biccentett, hogy menjek.

Nagyon szomorú vagyok emiatt az egész miatt, mert nem akartam őt megbántani, és még mindig reménykedem abban, hogy megbocsát nekem, elvégre nem szeretném, hogy ilyen könnyen vége legyen ennek a dolognak kettőnk között.

Két napja elmondtam neki a gondolataimat hangrögzítőn, mert tudom, hogy találkozni még nem lenne képes velem; azonban ő csak annyit írt vissza, hogy "számtalan emberrel beszéltem erről, és részemről semmi értelme nem lenne ennek az egésznek, mert már nem tudnék rád úgy tekinteni, mint eddig".

Többen is azt mondták, hogy adjak még neki időt, mert ha igazán szeret, akkor nem fog egyik napról a másikra megbocsátani, valamint az érzései sem fognak ilyen könnyen elillanni felém, tehát van még remény a folytatásra.

Mi a véleményetek erről?

Szerintetek mennyit érdemes rá várni?

És ha ő nem keres engem huzamosabb ideig, akkor megéri írni neki?

Tudom, hogy én is hibás vagyok, ezt nem kell még negyvenszer a fejemhez vágni, sajnálom.

17/L