Mit kéne tennem, hogy visszaálljanak a dolgok a normális kerékvágásba? (hosszú)

Barátommal bő 2 hónapja vagyunk együtt, átlagosan heti 1x tudunk találkozni a távolság miatt. Eddig minden majdnem mesébe illően tökéletes volt, 1x vitáztunk mindössze, de az hamar megoldódott, viszont az utóbbi időben kevesebb aranyos dolgot ír nekem, alapjában kevesebbszer is ír nekem, nem érzem azt a felém irányuló szeretet, amit az elején kaptam tőle. Az viszont hozzátartozik a történethez, hogy gyászol, ugyanis elveszítette az egyik közeli hozzátartozóját. Nyilván emiatt én sem zaklattam/irogattam neki sokszor, viszont felajánlottam, hogy ha szeretne beszélgetni, akkor nyugodtan írjon. Aztán a legutóbbi két találkozó során először olyan, mintha zavarba lenne, és mintha csak barátok lennénk! Ez engem az őrületbe kerget! Tehát konkrétan sétáltunk a városban, és a kezemet sem fogta meg. (pedig általában mindig meg szoktuk fogni egymás kezét) Aztán egyik pillanatról a másikra visszatér normálisba, elkezd kívánni, ölelget, puszilgat, stb. Aztán megint visszaesik abba a fázisba, hogy mintha csak egy lány barátja lennék...kérdezném: túl megszokott lenne, hogy vagyok neki? Kicsit megint játszanom kellene azt, hogy meg kell hódítania? (mert sajnos[vagy nem sajnos] én nagyon szeretem, és pl. ha ír, 1 percen belül visszaírok, ha segítségre van szüksége, segítek, és teljesen az első helyre helyeztem stb) Nem akarom, hogy elveszítse az érdeklődést irántam. De lehet, hogy csak túlgondolom... Hogy látjátok? Mit tegyek?