Szakítás után hogyan tovább?

Én annyit tennék hozzá ahhoz, amit 1-es írt, hogy ha sokat jelentett neked, meg ugye jóban váltatok el, akkor az emlékeket ne dobd ki, jó lesz még 80 évesen visszagondolni:D

Szia, dettó ugyanez történt velem is másfél hónapja és a mai napig ilyenek kavarognak bennem. Igaz, mi csak 2 hónapig jártunk, de elég komoly volt, sok emlékkel és nekem is az első szerelem volt. Én dühömben minden kézzel foghatót kivágtam a szemétbe, ami vele kapcsolatos volt, mindent töröltem a telefonomról, gondolván, így könnyebb lesz. Ahha. Az emlékeket nem lehet kitörölni a fejből, gondolom, te is tapasztaltad. Ahogy azt is, hogy minden nagyon hiányzik. Szerintem meg kell várnunk, hogy enyhüljenek az indulatok és az érzések. Erre pedig az idő a legjobb. Igaz, az sem árt, ha van pár vagy egy olyan barátod, akikkel meg tudod beszélni napi szinten a dolgot, ki tudod adni magadból. Nekem szerencsére vannak ilyenek és még te is kiépítheted őket. Addig pedig ajánlom a naplóírást, kifejezetten az aznapi érzéseidről. Komolyan mondom, hogy segít. Vagy az is jó, ha hangosan kibeszéled magadból otthon, amikor senki sem hallja, kvázi elmondod magadnak. Az ember úgy is csak saját magát érti meg teljes mértékben, szóval miért ne? Ja és még valami segíthet: írj le mindent ami gyülemlik benned egy papírra, majd ha van iratmegsemmisítőtök, tedd bele. Ha meg nincs, ott a klasszikus széttépős és ablakon kidobós módszer. Az még jobb is..."elszállnak" a gondok, a kérdések. Én bízom benne, hogy mire visszaszoksz az egyedüllétbe, lesznek olyan barátaid akikkel megbeszélheted a további gondjaidat.:) Ha meg úgy könnyebb egy kicsit, tedd el valahova a dolgokat amik hozzá fűződnek de ne távolítsd el véglegesen. Elvégre később megbánhatod, plusz ez a szakasz is az életed része volt. Remélem, segítettem:)