Nem lesz ennek rossz vége? A többi lent!

17 éves lány vagyok, a barátom 19 éves, már 8 hónapja együtt vagyunk. Soha semmi komolyabb probléma nem volt a kapcsolatunkban, boldogan éldegélünk "együtt", szerencsére az sem okoz problémát, hogy elkezdi az egyetemet. (Ő most szeptemberben megy egyetemre, én most leszek végzős a gimiben.) Így, ennyi idő után felmerült az a "dolog", de én nem akartam elsietni, nem akartam, hogy rossz süljön ki belőle, ezért inkább beszéltem vele róla. Igen, mint sejthetitek ő már nem szűz, én pedig igen, satöbbi, satöbbi... Nagyon féltem neki megmondani, hogy én még "nem állok rá készen", hátha ez problémát jelent majd, de inkább elmondtam. Azt mondta, hogy soha nem akarna bántani, blablabla, persze, hogy megvár meg ilyenek. Csak az a baj, hogy emiatt hatalmas nyomás nehezedik rám, mintha ketyegne valami óra, ami egyszer lejár, és emiatt szakít velem. Kisebbségi komplexusom is lett, néha már beképzelem, hogy emiatt lekezelően viselkedik velem. Plusz még attól félek, hogy elmegy az egyetemre... Ott már "menő" egyetemista csajok vannak, akiknek ez a dolog halál természetes, egy éjszakás kalandok, stb. Gondolom értitek. Inkább embereljem meg magam, hogy ne menjen tönkre a kapcsolatunk, vagy kockáztassak? Esetleg kockáztatás ez egyáltalán? Volt már valaki ilyen helyzetben?

Köszi a válaszokat.