Az normális, hogy néha elgondolkozok azon, hogy szakítok a barátommal pedig szeretem őt?

Problémák vannak a kapcsolatodban, és mivel a "rózsaszín köd" már kezd felszállni, kezded úgy érezni, hogy nem vagy mellette felhőtlenül boldog.

Bizony, a problémák nem kicsik. Te igényelnéd a törődést, ő viszont e tekintetben tényleg úgy kezel, mint egy havert, és nem mint a szerelmét.

Ha pedig egy kapcsolatban levő ember esténként szomorúan fekszik le, az egyet jelent: nem boldog.

Egyszer komolyan le kéne ülnötök, átbeszélni a kapcsolatotokat. Mondd meg neki nyugodtan, hogy te egy nő vagy, és bizony jól esne, ha nőként érezhetnéd magad mellette. Jól esne neked, ha nem csak azt éreznéd, hogy a haverja vagy, hanem azt is, hogy a barátnője. És legalább előtted ne restellje kimutatni az érzéseit. Vagy ha nem érez úgy, akkor mondja meg.

Az, hogy "a héten már mondtam, hogy szeretlek", meg a hasonló kibúvók nem érvek. A szerelem nem úgy működik, hogy "egyszer már kimutattam, hogy szeretlek, majd szólok, ha valami változik".

Ha pedig nem változik, akkor bocs, hogy ezt mondom, de nem érdemes vele maradnod. Akkor sem, ha szereted, meg ha NÉHA tud aranyos lenni, és két esti sírás között azért van, hogy jól érzed magad mellette. Van rengeteg fiú a világon, és igen, van olyan is, aki legalább ennyire szeretne téged, és ezt ki is mutatná. Olyan kapcsolatban nem érdemes maradni, ahol szomorú vagy.

1-esnél a pont.

Ha néha szomorúan fekszel le, és tényleg nem lehet vele megbeszélni ezt, az egyszerűen rossz és kész, annak sajnos véget kell vetni. Egy ideig még rosszabb lesz, de aztán lehet hogy 2 hét, 3 hét, 2 hónap múlva meg összetalálkozol valakivel, aki tökéletesen boldoggá tud tenni.

Hónapokig bántott meg a barátnőm, az utolsó utáni utáni utáni esélyeket is eljátszotta, és nagyon bántam utólag, hogy nem lett vége akkor amikor már érződött, hogy javíthatatlanul rossz valami.

De szurkolok, hogy minden jól végződjön!

18/F

Na, ez a baj, hogy ő nem érti. Ő saját magát nézi, és nem foglalkozik azzal, hogy neked milyen. És nem is akar ezen változtatni. Ne haragudj, hogy ezt mondom, de ez tényleg legfeljebb csak haverság. A szerelem egészen másmilyen. Ha valaki szeret, az nem muszájból fog megölelni, hanem azért, mert szerelmes beléd. Ha valaki szeret, annak ébredés után az első gondolata az lesz, hogy a szerelmének jó reggelt kívánjon.

Nem vagyok már tini, elhiheted, megéltem már egyet s mást (fú, de nem szeretem játszani az "öreget" :$), és a saját bőrömön is tapasztaltam (meg jópár ismerősömnél is láttam), hogy sehová nem vezet, ha valaki egy boldogtalan kapcsolatban túl sokáig marad. Változni nem valószínű, hogy fog (bár ne legyen igazam), így viszont csak az a kérdés, hogy mennyi ideig lesz rossz. :(

Az esték meg nagyon sokat elmondanak. Amikor együtt vagytok, persze, hogy jól érzed magad, ha az ember lefoglalja magát, pláne azzal, akihez vonzódik, azt természetes, hogy pozitívan éli meg. De egy kapcsoaltról igazán sokat az mond el, hogy milyen érzésekkel bújsz ágyba esténként. Olyankor az ember egyedül marad a gondolataival, érzéseivel, így szembesül azzal, hogy valójában mit is érez.

Én tényleg csak azt tudom mondani, ha még látod értelmét, próbáld meg újra megbeszélni, hogy ha már jártok, akkor viselkedjen is úgy. Aztán ha nem változik (vagy csak pár napig megjátssza magát, hogy ő mennyit változott, aztán minden megy vissza a régibe), akkor nem érdemes tovább ebben a mérgező kapcsolatban lenned.

Ha neked a nyálra van szukseged, ő pedig nem "nyálas", sajna azt kell mondjam,szerintem sem illetek ossze. Úgy sejtem fiatal vagy mèg. A vilagon pedig boztosan van egy olyan ferfi, aki ki is mutatná hogy szeret.

En ugyanigy voltam 2.5 evig az elozo parommal. Szo szerint estenkent sirva aludtam el mellette,mert ő nem hogy nem erezte fontosnak a testi kozelseget (szexet leszamitva), azt mondta csikis es ne nagyon simogassam ot :/

Azota tudom h elpazaroltam az eletembol ...tobbet mint kellett volna. Hisz sosem voltak ugyanolyanok az igenyeink. Hiaba szerettem, belattam hogy ez igy nekem nem fog menni. Miutan szakitottam vele megismertem egy Csodalatos embert, aki a tenyeren hordoz! Nem halmoz el ajandekokkal, nem..

Egeszen masra gondolok: figyelmes, es mindennèl elobbretart! Szenvedèlyes es udvarias!

Ezek olyan dolgok, amiket az ember hiaba " várna el " a másiktol...hiába beszelsz vele errol... Ez vagy benne van, vagy nincs. Ezt belenevelni senkibe sem lehet.

Ha sikerulne is, az a ferfi csak sajat magat meheroszakolva tudna valtozni...es az ugyebar senem tartos, se nem igazi. Hisz kikovetelted.

Ugyhogy a legjobb indulattal javaslom enis, mint sokan mások, hogy merj lèpni, az elet szep , es a lehetosegek tarhaza vegtelen ;)

Üdv, Brigi