Rákos vagyok. Elmondjam neki?

Először is, sajnálom.

Másodszor pedig, joga van tudni, mert az élete része vagy.

Sajnálom.

És igen, mondd el neki.

Nagyon sajnálom:c

Mondd el neki, a helyében én is szeretnék tudni róla

Szereted őt?

KOMOLYAN szereted?

Ha igen, hagyd el!

Inkább érezze kirúgva magát, mintsem végig kínlódja a dolgot veled.

Ezt nézd meg, mielőtt döntenél!

[link]

Sajnálom! :(

Hadd meséljem el, hogy még főiskolásként jártam egy halálos beteg lánnyal. Tudtam, hogy voltak életveszélyes műtétjei, de azt nem tudtam, hogy menthetetlen az állapota. Ő azt tette, hogy elhagyott, mielőtt az utolsó stádiumba lépett volna. Nem fogok hazudni, AKKOR tényleg könnyebb volt abban a tudatban élni, hogy lelépett egy másik sráccal. Aztán megtudtam, hogy mi is az igazság. (Mert hidd el, az ilyet nem lehet örökké titkolni a másik elől.) Amikor megtudtam, rohadtul éreztem magam. Egyszerre éreztem keserűséget és csalódottságot. Megértettem a döntését, de irtóra fájt, hogy pont akkor lökött el, amikor a legnagyobb szüksége lett volna egy társra. És talán önző gondolat, de sokkal könnyebben egyenesbe jött volna utána az életem, ha eleve tudom, hogy mi történt vele. Persze, akkor összetörtem volna, de hamarabb talpra tudtam volna állni, mint így, hogy nem csak elhagyott, de be is csapott. Ez őszintén szólva a kapcsolatunk emlékét is tönkretette.

Tudod, ha szeretünk valakit, akkor nem csak akkor szeretjük, amikor minden szép és jó. Pont ez egy igazi kapcsolat lényege: hogy ott legyünk egymásnak a legnehezebb, legrosszabb pillanatokban is. Ha tényleg szereted őt, akkor nem fogod átverni. Akkor őszinte leszel vele, és megadod neki azt a lehetőséget, hogy a végsőkig a társad lehessen.

Nagyon sajnálom......

Őszinte leszek: olyan szempontból is gondold végig, hogy ő mennyire érett, nem áll-e fenn a veszélye annak, hogy nem bírja a terhet és ő hagy el téged.

Csak magadra gondolj, azt tedd, ami most Neked a legjobb.