Ha lett volna tiniként barátnőm akkor később könnyebben menne az ismerkedés?

Tiniként ugyanúgy megvoltak azok a problémáid amik most, tehát ugyanúgy szr lett volna a kapcsolatod, ha találsz is barátnőt. Nálam így is történt, már szinte futott utánam a lány és végül így jöttünk össze, de 0 önbizalommal, lenézéssel magam felé, az értékeim fel nem ismerésével és a gyerekkorból maradt gondjaimmal semmi jó nem várt.

Nem tudtam beszélgetni vele, nem mertem véleményt mondani, sosem hittem el hogy szerethet vagy fontos lennék neki. Csak elfogadtam a sorsom, hogy ennek vége lesz úgyis, már abban a pillanatban hogy elkezdtük. Akkor minden gondolatom a halál körül forgott és hogy semmi értelme élni.

Felnőtt vagy, már te alakítod az életed. Javíts a szociális készségeiden, barátkozz, haverkodj, ismerkedj. Foglalkozz azzal milyen súlyokat cipelsz magadon, milyen gondjaid vannak, min tudsz magadban javítani - ne másért, hanem magadért tedd. Ismerkedéskor nem kell egyből barátnőt keresni, először tanulj meg kommunikálni. Épül majd közben az önbizalmad és megfordulsz sok helyen, ahol találkozhatsz lányokkal is, akikkel szimpatikusak lehettek egymásnak.

Nincs recept arra hogy hogyan jöjj össze mással, ez nem így megy. A mai világban ráadásul nehezebb mint valaha, hisz sokszor elképesztő elvárások vannak mindkét féltől.

Nem ez a helyzet...tiniként elég volt annyi hogy azt mondtam a csajnak, hogy "húú de megb..nálak" "leszophatnál" "legyél az enyém" stb és általában már ez is elég volt.

A mostani korosztályomban egy normális nő ezért elküld a p..ba.

Őszintén szólva élőben a legjobb ismerkedni, és úgy hogy konkrétan nem csajozni akarsz, hanem szimplán beszélgetsz egy lánnyal mondjuk egy haveri társaságban..na így a legkönnyebb becsajozni...így a lány is általában küld jeleket/kezdeményez is...nem kell ez sok hülyeség.

Nem feltétlenül könnyebb tiniként ismerkedni, de ha akkor elkezdted volna, mostanra már lenne egy csomó féle tapasztalatod.

Az ismerkedés, társalgás, emberi kapcsolatok is ugyanolyanok, mint a járni tanulás. Amíg nem tudsz járni, egy csomót botladozol. Ismerkedéssel is vallasz kudarcot, néha totálisan beégsz, pofára esel. Viszont mivel azt látod magad körül, hogy mindenki más tud járni, ezért nem fogod túlgondolni a dolgot, addig küzdesz, amíg megtanulsz járni. Sajnos egy csomó minden mást hajlamos az ember túlgondolni és túlbonyolítani. Pedig nagyon sok minden másra is igaz ugyanez.