Hogyan, miképp jötetek rá, hogy szerelmesek vagytok?

Én eddig 2x voltam igazán szerelmes, de sajnos mindkettő reménytelen volt.

Az elsőnél 13 éves voltam. Új iskolába mentem, ahol először csak megtetszett egy osztálytársam, aztán beleszerettem. Ezt onnan tudtam, hogy mindig rá gondoltam, nagyon zavarban voltam a közelében, nem mertem hozzászólni vagy ránézni, de annyira boldog lettem volna, ha kedeményez nálam. Annyira helyes volt, folyton arra gondoltam milyen jóképű és milyen szép szemei vannak és milyen szép a mosolya. Többször is vele álmodtam, elképzeltem, hogy randizunk, csókolózunk, ahogy megölelem. De hát ebből semmi nem lett. Hetedikben is, nyolcadikban is szerelmes voltam belé, ugyan tudtam, hogy semmi nem lesz, de reménykedtem. Azt hittem, sose fog elmúlni. Na de 15 évesen jött a második szerelem, ami ugyan segített abban, hogy eltereljem a figyelmem erről a fiúról, de mégnagyobb szívás volt, mert egy tanáromba szerettem bele. Már az elején tudtam, hogy semmi nem lesz belőle, nyilván nem is akartam összejönni vele, de olyan furcsa volt az egész. Megint ezek a tipikus dolgok, hogy folyton ő járt a fejemben, zavarban voltam a közelében, azt akartam, hogy rámfigyeljen. Mindig vártam az óráit, hogy végre láthassam és vele lehessek. Meg akartam felelni neki. Azt vettem észre, hogy nagyon szeretem és kötődöm hozzá. Többször is sírtam miatta. Ami még feltűnt, hogy a másik fiút gyorsan elfelejtettem, már nem érdekelt, nem akartam neki mindenáron tetszeni és beletörődtem, hogy ő nem lesz a barátom. Pedig szerintem összeillettünk volna.