Tömegrendezvényen mint pl a Balaton Sound valóban nagyon könnyű ismerkedni? És ha nem megy a dolog, akkor tényként kezelhetem hogy bennem van a hiba? Pszichológusom tanácsa volt!

Nem írok regényt csak annyit magamról hogy egy darab barátom még haverom sincs eléggé zárkózott vagyok (eléggé.... jó vicc. annyira zárt csak, mint egy bank páncélterme). Ismerkedni se tudok, nem is járok sehova, de ha járnék... akkor mi lenne?

Ugyanis pszichológusom tanácsára (akihez vagy egy éve járok de minek totál felesleges....) rávettem magam hogy mozduljak. Elmentem egy valódi tömegrendezvényre ahol ezerszámra a korombeliek. Balaton Sound. Ugyan a zene marhára nem érdekel, piálni se szoktam, azt is utálom amikor 10-en állnak a lábamon és levegőt venni se tudok a tömegtől, de úgy szólt az ukáz hogy menjek és a tömegben csak összeakadok valakivel. Nem is nagyon kell tennem semmit, ilyen helyen spontán jönnek a dolgok.

Ja. Persze.

Na itt vagyok körülöttem egy városnyi ember, lökdösődnek kiabálnak, a fele (fele??? ha-ha) részeg vagy még rosszabb (á, itt nem drogoznak? ugye nem... elvégre a rendezők is megírták itt nincs drog! Akkor az úgy van! Másképp nem is lehet...)

Na most mivel én ismerkedni nem tudok, én oda nem megyek senkihez semmiféle "csajozós" kamu dumával (ne haragudj mennyi az idő? ja van órám csak épp elromlott és hasonló kamuk). Várom hogy hozzám jöjjenek oda.

Hát a kutya se jön oda. Lehet több ezer vagy több tízezer ember közt egyedül lenni? Lehet.

És még azt kamuzza mindenki hogy ilyen helyeken millió ismeretség köttetik. Hát ja. Szeretném ha abból a millióból csak egyetlen nyamvadt az enyém lenne! De nem lesz.

Vajon miért nem?

És nem mondjuk azt hogy tegyél érte... Tettem. Az hogy ide jöttem az tőlem akkora teljesítmény mint a tolószékesnek maratont futni. Már ez is erőm legeslegvégső megfeszítésével történhetett, nem is értem hogy szántam rá magam, de ennél többet tőlem nem lehet várni. Kérem szépen ebben a kocsiban ennyi benzin volt, elfogyott, ütheted verheted a kocsit nem megy tovább. Ennyi volt.

Úgyhogy lassan megyek haza. Olyan hangzavar van hogy a gondolataimat se hallom de velem még egy szót se váltott senki.

(Ja de odajött egy furcsa fickó és kért volna egy tízezrest azzal hogy majd postán elküldi és visszaadja. Hát lehet pszichésen nem vagyok épp, de hülye se vagyok. Elküldtem az anyjába.)

Ötlet?