Miért nem szeret senki? 14/l

Jézusom, 14-15 évesen ne nyafogjon már mindenki azon, hogy nincs pasija/csaja. Elég gáz, hogy ennyire nincs élete ennek a generációnak.

Menj el egy állatmenhelyre önkénteskedni, vagy különböző szervezeteken keresztül embereknek (pl.: árva gyerekeknek, szegényeknek/hajléktalanoknak, betegeknek, idősek otthonában élőknek) is segíthetsz, igaz kicsit megterhelő tud lenni néha, de inkább lelki feltöltődés. Rengeteg szeretetet tudsz adni, és a sokszorosát kapod vissza! Nem mellesleg a saját problémáidról is megfeledkezel, és büszke lehetsz magadra, hogy hasznosat csinálsz.

Szervezzetek a szüleiddel programokat, kiránduljatok, üljetek le egy beszélgetős-teázós-társasjátékozós délutánra, ezek is csodákat tudnak tenni. Ne feledd, a szüleid szeretnek a legjobban a világon! (Jó esetben, vannak azért más történetek is...)

A barátok már kicsit komplikáltabb téma, rájuk nagy szükség van. Nyiss esetleg azok felé, akik hasonlóan visszahúzódóak, mint te. Próbálj meg beszélgetni mondjuk egy olyan évfolyamtársaddal, akivel eddig esetleg köszönőviszonyban sem voltál.

Mindig gondolj arra, hogy a családod, az igazi barátok és az állatok(!) mindig melletted lesznek, akkor is, mikor a "nagy szerelem" már cserbenhagyott volna.

15/L (nekem speciel eszemben sincs pasizásra pazarolni az időmet, pláne nem ezekre a mai neten ismerkedős, egoista bunkókra)