Elképzelhetetlennek tartom h valaha legyen barátom, más is volt már ilyen helyzetben?

Nekem az első komoly kapcsolatom 17éves koromban kezdődött, előtte úgymond én nekem is csak "kavarásaim" voltak. Szerintem egyáltalán nem vagy elkésve, csak nem adódott úgy a helyzet.

Én nem gondolnám, hogy teljesen átlagos lennék ,megszoktak nézni az utcán, illetve dicséreteket mindig kaptam. Viszont arra rájöttem, hogy egyáltalán nem számít, hogy átlagosnak gondolod magad, mert mások lehet egyáltalán nem így látják. Ráadásul ami dob rajta, az a kisugárzás. Több srác tetszett meg már úgy, hogy amúgy nem mondanám jó pasinak, de álltai vonzó volt.

Egyébként nem biztos, hogy csak úgy könnyen jön a körülötted lévő embereknek, illetve ne legyél biztos abban, hogy valóban értékes is az a kapcsolat amiben vannak. Sokan csak "legyen valaki" alapon jön össze egy másik emberrel ebben a korban.

Amúgy azzal jobban is jársz, ha az iskolában nem keresel, legalább ha úgy alakulna, nem kell még évekig bámulnod és kínosan érezni magad.

Esetleg amerre laksz nem tudsz ismerkedni? Igazából minden a bátorságon múlik. Az elején biztos félsz majd odamenni, aztán ez elmúlik a tapasztalattal.

(Egyébként ne félj a netestől se, én a mostani páromat tinderről ismerem. Az tény, hogy nagy szerencsém volt és én se gondoltam volna, hogy ilyen van, de ha nekem sikerült, másnak is)

Egyik ismerőst 23 évesen találta meg egy srác a neten és mivel kb ő volt az első igazi érdeklődő nagyon boldog vele és igazán értékelik egymást. Viszont ha valaki nem "talál" rá a lányra, állítása szerint inkább lett volna macskás néni minthogy ő próbálkozzon fiúknál...

Szóval legyél te is nyitott aztán majd találsz/rád talál valaki aki nagyon fog szeretni. :)

Nekem 19 évesen volt először "igazi" barátom, őt a neten ismertem meg. Azért a neten mert élőben nem igazán ment az ismerkedés. Vele a kapcsolatnak vége lett, egyrészt a távolság miatt, másrészt talán mert nem is igazán voltam szerelmes, csak már nagyon akartam valakit.

Azóta van párom, vele személyesen ismerkedtem meg, ekkor már minden sokkal könnyebben ment, magabiztosabb voltam. Azóta is együtt vagyunk és nagyon szeretem.

Szerintem az egész nem a külsőn múlik, aki érdeklődik irántad és megszeret annak te leszel a legszebb. A magabiztosság a lényeg, még ha ez néha nehéz is.

Az utolsó mondattal kapcsolatban pedig az a véleményem, hogy ha nagyon akarod és erőlködsz akkor lehet kapcsolat, csak nem biztos hogy azzal az emberrel akit igazán szeretsz és aki igazán szeret téged.