Mennyire valós a koronavírus járvány veszélye, ha azokban az országokban ahol nem vezettek be korlátozásokat nincs magasabb elhalálozás mint ahol azokat bevezették?

#10

Pont erről volt egy körlevél a kórházakban ami kiszivárgott, hogy akinek volt más krónikus betegsége annak a halál okához tilos beírni a covid-19-et így a WHO szabályozás alapján nem kötelesek lejelenteni az esetet.

Az a gond ezzel a kérdéskörrel, hogy igazából minden szám kérdéses valamilyen szempontból.

Az igazolt fertőzöttek száma sem feltétlenül mérvadó, hiszen ahol több a tesztelés, ott magasabb a felderítettség. Két azonos mértékben fertőzött országból az egyikben magas lesz az igazolt fertőzöttek száma, a másikban alacsony.

A halálesetek száma sem feltétlenül mérvadó. Itt annyira nem is egyszerű a kérdés. Szélsőséges példa: ha valaki koronavírussal fertőzött, de van olyan hülye, hogy beül lázasan a volán mögé, és nekimegy egy fának és meghal, akkor ő most közúti balesetben halt meg, vagy a koronavírusban? Valójában is-is. Oké, itt még azért lehet azt mondani, hogy hát a koronavírus biztos nem okoz koponyatörést, de a krónikus betegeknél azért nem annyira egyszerű ez a kérdéskör, és itt vannak eltérések az egyes országok nyilvántartásaiban.

A halálozási ráta meg ugye ennek a két bizonytalan adatnak a hányadosa, így szükségszerűen bizonytalan.

Mindezek ellenére azért Svédország nem áll annyira jó. A halálozási ráta magas, az egymillió főre eső halottak száma is magas, a törpeállamokat, városállamokat nem számolva a 7. legrosszabb. (Egymillió emberből eddig 254 halt meg. Spanyolországban egymillió emberből 525 halt meg, ami a duplája a svéd halottak számának a népességhez képest, viszont ott nem 21 ezer, hanem 240 ezer fertőzöttet találtak eddig.)

~ ~ ~

Ami igazán érdekes lesz majd – csak erről nincs napi szinten frissülő publikus statisztika globálisan –, hogy mennyivel nőtt/nő meg a halálozások száma az adott időszak átlagához képest. Viszont ott is be fog kavarni egy csomó dolog. Egyik oldalról az, hogy a korlátozások miatt mennyivel csökkent a közúti, illetve üzemi balesetek száma (bár ez nem túl nagy arányú békeidőben). A másik irányba meg az fog bekavarni, hogy mennyire hat negatívan az egészségre a bezártság vagy az aggodalom, stressz, illetve hosszabb távon a járvány gazdasági következményei.

És bár nincsen átfogó adatok, a részleges elemzések nem igazán mutatnak túl jó képet. Pl. pont ebből feltételezik azt, hogy jóval többen haltak meg eddig a járvány miatt, mint ami a halálozási statisztikákban szerepel. Lásd: [link] .

Mindenesetre a kérdező kérdésére, hogy mennyire valós veszélyt jelent a járvány, az azért már most elárul valamit, hogy a járvány csúcspontján néhány országban szignifikánsan nőtt a halálozások száma, néhol a duplájára. Néhány súlyosabb gócpontban – pl. New York – meg háromszor annyi ember halt meg idén áprilisban, mint ahányan áprilisban szoktak. Innen nézve a járvány nem hogy veszélyesebb, mint mondjuk az influenza – ami 10-15%-al növeli a halálozások számát az influenzajárvány csúcspontjában –, de még csak nem is a fő halálozási ok, de adott időszakban – ami most a járvány csúcsának tűnik egyelőre – többen halnak meg koronavírus okozta megbetegedésben, mint minden másban együttvéve. Persze ez a járvány csúcsára igaz, abban a pár hétben, éves szinten – mivel úgy tűnik, hogy előbb-utóbb a legtöbb országban sikerül, illetve sikerült lefékezni a járványt – valószínű nem lesz kétszer annyi halottunk, mint tavaly volt.

A #10 válaszhoz megjegyzem, Magyarországon van néhány konkrét bizonyított eset, ahol ténylegesen a fertőzéstől meghalt személy (tesztelték, pozitív volt) más betegségben lett - parancsra - bejegyezve. Az első még nagy port kavart, utána jobban vigyáztak. Megemlítem még, hogy a Pesti úti idősek otthonában a probléma kipattanása pillanatában hangzottak el halálozási számok. Több médiumban többször. Nem mindig ugyanazt a számot mondták, de igen csekély eltéréssel. Ugyanakkor később a hivatalos statisztika ennél kisebb számot mutatott, pedig azon a napon haltak meg másutt is. Ennyit a magyar csalásokról.

A tényleges helyzet rendkívül bonyolult. A minap volt erről egy videokonferencia, sok tudományos előadás hangzott el. Sokan panaszkodtak, hogy a WHO nem adott ki hivatalos standardot, így a mérési módszerek országonként rendkívül eltérők (itt nem a tesztelésekről van szó, hanem orvosi protokollokról). Ezen felül számos ország menet közben változtatta a módszereit, ezért az adatok nem összehasonlíthatók.

További probléma, hogy ilyen jellegű járványra sehol sem voltak felkészülve, ezért semmiféle adatszolgáltatási norma nem létezett, menet közben találták ki, teljes összehangolatlanságban.

A tesztelés, ellátás is vet fel problémákat. A politika számára fontos szempont a gazdaság is (politikai létfeltétel lehet). A tesztelés anyagban és munkában, szervezésben is elég sokba kerül, ugyanakkor bizonyos rossz eredmények kikényszerítenének ipari korlátozásokat, amit nem szívesen hoznának meg. Ha tehát nincs ok, nincs korlátozás. Ugyanakkor a korlátlan tesztelés sok vakesetet hoz, viszont nincs módszer az irányított munkára. Világszerte például az esetek mahd fele idősotthonokban történik, mégis, másutt se mindenütt tesztelnek ott.

A terjedés intenzitása is sok ok miatt változik. Brüsszel például európai központ hatalmas sűrűséggel, Svédország ritkán lakott hatalmas terület. Ez önmagában magyarázat a kisebb terjedésre. Ezen felül a svéd lakosság rendkívül fegyelmezett, nem kellett (jogi) korlátozás, elég volt közölni a javaslatokat. Ezt megfigyelők jelentették.

Az ipari kapcsolatok szintén nem ismert módon befolyásolják a dolgokat. Sok idő fog még eltelni, mire viszonylag pontosnak tekinthető eredmények lesznek.

"A szegény, harmadik világbéli országokat sokkal kevésbé érintette pedig ott aztán tényleg semmi felszerelés, egészségügy és távolságtartási lehetőségek nincsenek."

Ennek az egyik oka az lehet, hogy nem csak hogy azt nem tartják számon, aki koronavírustól hal meg, de a halálozási statisztikák is elég hasraütésszerűek.

[link]

Az ugye nyilvánvaló, hogy a fertőzéshez emberi kontaktus kell. Az is, hogy van egy körülbelül 2 hetes tünetmentes, de fertőző időszak.

Ha e két tényezőt végiggondoljuk, eléggé magától értetődő, ahol nem fagyasztották be a termelést, ott a sűrű kontaktus elkerülhetetlen. Itt a fertőzés dinamikájának csökkentése úgy lehetséges, ha igen erős kontroll alatt tartjuk (szigorú érintkezési szabályok, drákói büntetés a megszegőkre, folyamatos teszt és azonnali elkülönítés, továbbá az ismert állapotjavító gyógyszerezés). Ahol ritka a lakosság, vagy kezdetleges a közlekedés, ott a fertőz is kevesebb (lásd a magyar főváros és vidék szerkezete). Sokat számít az emberek önfegyelme és az egészségügy gyors reagálása.

Az USA speciális eset, ott egészségügyi biztosítás gyakorlatilag nincs, ez azt jelenti, hogy hatalmas rétegeknek se tapasztalatuk se kapcsolatuk az egészségüggyel. Továbbá ha ott összevetjük az ipari gócpontokat, a lakosságsűrűséget és a fertőzöttséget, jól látható a fenti összefüggés.

Az olasz és spanyol eset egyedi, a hirtelen robbanást egy futballmérkőzés (Valencia-Bergamo) okozta, felkészületlenek voltak, de viszont mostanra ott elég jól túl vannak a tetőzésen (mi nem). Jók a németek, osztrákok és svájciak, gyenge a francia és brit. A skandinávok szintén speciálisak, erős az önfegyelem, ritka a lakosság, a gócpontok a déli ipari területekre összpontosulnak.

#14

Az adatok megbízhatósága mellett (amiről hollófernyiges írt) még elég sok oka lehet annak, hogy Európát és az USA-t érintette leginkább a járvány (eddig). Például, hogy a vírusnak először el kell jutnia valahogy az adott helyre. Mégpedig úgy, hogy fertőzött emberek utaznak ide oda. Ez pedig gazdasági és turisztikai kapcsolatoktól függ. Ami az USA és Európa esetében jóval erősebb Kínával, mint Barziliáéban.

[link]

Emiatt például Brazíliában csak most robban be a járvány. Elég jól látszik, hogy jelenleg az exponenciális fázisában van. Ráadásul elég keveset is tesztelnek, szóval a fertőzöttek számát valószínűleg jócskán alábecsülhetik (igaz, ez sok más országot is érinthet). Szóval jelenleg sem igaz már annyira, hogy Brazíliát nem érinti annyira a járvány, de sajnos valószínűleg tovább fog súlyosbodni a helyzet.

[link]

Emellett az ország koreloszlása is erős befolyásoló tényező. A fejlett országokban eléggé elöregedő a társadalom általában, márpedig főleg az idős korosztályt veszélyezteti a vírus.

Emellett sok Nyugat-Európai országban (Olaszország, Spanyolország, Egyesült Királyság) és az USA-ban sem vették túl komolyan eleinte a vírust, ami nagyban hozzájárult a vírus terjedéséhez.

Ami Svédországot illeti, azt talán leginkább a szomszédos országokkal volna érdemes összehasonlítani. Márpedig ezeknek az országoknak a halálozási aránya töredéke a svédének. (Egyébként Hollandiáét is majdnem utolérte át.) Belgiumban pedig (népesség arányosan a legtöbben haltak meg a világon (na jó, San Marinot leszámítva), szóval abból, hogy ezt a szintet a svéd nem érte el, én nem vonnék le messzemenő következtetéseket.

"Némi veszély biztos van, hiszen emberek haltak meg, ám a valós veszélyét csak akkor tudjuk megállapítani, ha megnézzük az összes elhalálozásokat az elmúlt időszakban és az előző évihez hasonlítjuk, illetve más korábbi évekhez."

Ez jogos. Már van néhány ilyen felmérés (igaz, főleg előzetes adatokból). Például:

[link]

Eszerint Spanyolországban kétharmadával nőtt a halálozások száma a vizsgált időszakban március nagy része + április eleje), New Yorkban pedig egész brutális a növekedés. Illetve ez az eredmény arra utal, hogy a hivatalos adatok inkább alulbecsülik a járvány okozta halálozást (igaz, ebben a közvetve okozott halálozások is benne lehetnek).