Hőszigeteléssel valójában lehet ártani?

Gondolkodj egy kicsit!

Meleg oldalon felfelé emelkedik a felmelegedő, könnyű levegő, hideg oldalon lefelé süllyed a lehűlő nehéz levegő. Szerinted ez mi lesz?

Így valahogy ahogy #1 és #3 mondja.

Cirkulációk alakulnak ki két rétegfelület közt.

Például az ablak üvegek közt is.

Nem véletlen hogy a modern nyílászáró üvegek közt nagyon kicsi a "rés" és le van csökkentve a nyomás is és sok réteget alkalmaznak.

Pl 7 kamrás ablakban minimum 9 üveglap van beépítve hogy kialakuljon a 7 kamra.

És az sem véletlen hogy kitalálták a blokktéglát a benne lévő üregek szigetelnek.

Egyébként hőszigeteléssel másképp is lehet ártani egy épületnek a nikecellnél és hasonlóaknál nem jár át a levegő.

Ha az ilyet ráhúzzák egy vályog vagy döngölt házra annak a háznak annyi, ki fognak omlani a falai mert a nedvesség nem tud távozni.

Ilyesmire csak a kőzetgyapot jó ahogy a fa könnyűszerkezetes épületekhez is ugyanezért. (Már ha nem akarod hogy a gombák megegyék a faszerkezeted.)

Az eredeti kérdésre az a válasz, hogy lehet. És lehet nem ártani is. Amikor egy teret hőszigetelni akarunk, annak a térnek vannak jellemzői. Miből épült, mit igényel, mi árt neki stb. Ha a hőszigetelés e jellemzőkkel szinkronban van, elértük célunkat, ha nincs, akkor lehet hogy hőt szigetelünk, de ennél is több kárt okozunk (lásd a fenti válaszok példái).

Egy zárt térben (lakásban) két dolgot mindenképpen figyelembe kell venni: egyrészt mi a zárószerkezet és annak geometriai jellemzői, másrészt a benne lévő élet (mi magunk) következtében meglehetősen sok pára keletkezik. A pára mozgása, lecsapódása erősen függ a szerkezetektől, ezért nemcsak a hőáramlásra kell gondolni hanem a páráéra is. Mert az sokféle anyagra nagyon káros. Viszont minden esetben kialakíthatunk olyan lehetőségeket, amelyekkel jó hőszigetelést érünk el, és nem károsítunk. Lehetséges, hogy létezik jobb hőszigetelés is adott esetben, azonban az már káros egyéb szempontból. Példaként nézzük a mai ablakokat. Ott a hőszigetelő légnemű (nemesgáz). Itt ki lehet alakítani áramlást gátló módszereket, de hungarocellt mégse tehetünk oda pusztán, mert jobb.

Igen.

Például, ha egy vékony csövet hőszigetelünk zárt térben, akkor bizonyos szigetelő képesség- és rétegvastagság alatt a hőszigeteléssel nő a hőveszteségünk. Ez azért van mert a csövet körülvevő levegő is hőszigetel, amely a cső közvetlen környezetében mozdulatlan, tehát jobban szigetel, mint bármely hőszigetelő.

Termo üvegeknél a 16 mm légrést tartják optimálisnak. E felett az lég áramlás a távolság növelésével rontja a hőszigetelő képességet.

Emlékeim szerint a 4 cm -es légréssel gyártott 2 rétegű ablakok hőátbocsátási értéke 3,6 W/m2K (ebben benne van az üveg szigetelőképessége is) míg a 16mm légrésű lágyfém bevonat nélküli termo üvegé 2,8 W/m2K.

4 cm nikecellnek 1,1 W/m2K.

A lemez ajtódban a légrést hatékonyan ketté tudod osztani például egy réteg Solflex hőtükrös buborék fóliával + távtartó lécekkel, és körbe ragasztással

Rendkívül hatékony hőszigetelő a zárt cellás PUR hab is, 0,022 W/mK.

Kifejezetten kártékony a lakóépület külső felén elhelyezett vékony (mindössze 1-3 cm rétegvastagságú) zárt cellás (párazáró, vagy a téglától magasabb páradifúziós ellenállási értékkel rendelkező) hőszigetelő.

Kifejezetten kártékony a lakóépület belső felén elhelyezett vastag (5-10 cm) jó páraáteresztő képességű hőszigetelő. Akad kivétel is, pl. Multipor, amely paradox módon alakalmas belső szigetelésre.

Egy szakkönyvben olvastam, hogy téglaházak nikecellel történő utólagos hőszigetelése esetén 10cm réteg vastagság felett már nem kell számítani páratechnikai problémára.