Építészmérnökök! Szerintetek mennyi idő alatt lehetne a mai technológiával felépíteni Kheopsz piramisát?

Szinte minden csak a pénzen múlik. Nem mindegy, hogy pár száz vagy pár ezer munkagép, illetve sok száz vagy több tízezer munkás dolgozik rajta.

Mivel ilyen léptékű építkezéshez először egy külön (konténer)várost is fel kell húzni a munkásoknak - ahogy történt az anno is - ezért szerintem ezzel együtt minimum 1 év, inkább több, még ha a pénzt nem is sajnálják.

Általában a szervezési munka, meg az előmunkálatok tovább tartanak.

Nehogy azt hidd, hogy egy modern épülettel nincs egy csomó gond, a víz, gáz, elektromos, vagy a fűtés hálózat kiépítése, a csatornázás, mindezek megtervezése, az infrastruktúra kialakítás, tervmódosítások a különböző szempontok megjelenésének hatására, betervezni a munkafolyamatokat, egyeztetni a tervezőirodát a kivitelezővel, a fő és alválalkozókkal, előzőleg persze tendereztetni, sőt, még maga a munka kiírása is hónapokba kerül, egyáltalán az igény meghatározása is egy csomó munka.

Maga az építkezés az gyorsan megy, különösen a statikai rész, az alap és a falak felhúzása, a belsőépítészet az igazán igényes munka, az épületgépészet, a burkolatok, stb...

Egy ilyen piramis, ami lényegében egyszerű anyagokból áll, sem világítás, sem fűtés, sem víz-gáz stb... nincs benne, az túró, összehasonlíthatatlanul egyszerűbb, könnyebb feladat.

Az, hogy nehéz kőtömböket kell mozgatni, az maga manapság semmi, pár ember könnyedén elvégzi ezrek munkáját, megfelelő teljesítményű munkagépekkel.

Ezt találtam a neten:

"Building the pyramid today using stone-carrying vehicles, cranes and helicopters would probably take 1,500 to 2,000 workers around five years, and it would cost on the order of $5 billion."

Te soha nem jártál a piramisoknál. Nincsenek méretre csiszolva. Nem is egyformák.

Egy ekkora építmény rengeteg szervezőmunkát, tervezés igényel, továbbá a megfelelő szerszámok optimális kiválasztását. Ez nagyjából azt jelenti, hogy az előbbiek optimális használatához képest akár 4-5-szörös is lehet az időigény és a költség is. A #4 idézete nagyságrendben életszerű.

Egyébként számos technológia létezett az ókorban, amely mára feledésbe merült, ezért ma sem tudni, miképpen hajtották végre.

A priamisok esetén a környezetből elég jól rekonstruálható, hogy nagyjából 20 év alatt több tízezer ember munkájával jött létre. Azt viszont ma sem tudják biztosan, hogy miként kerültek úgy a 6-7 sor fölötti sorokba a kövek. 10-20 tonnás objektumokról van szó. Az viszont tény, hogy ott van annyi ideje.

#7, az, hogy a régészeti emlékek jellemzően a mai talajszint alatt vannak, nem azt jelenti, hogy a talajszint mindenhol besüllyedt/feltöltődött volna. Ott maradt ránk, ahol így járt. Ahol lepusztult a felszín, onnan eltűntek a tárgyi emlékek is.

Egy sivatagban különösen gyors lehet ez a folyamat, akár a homokkal feltöltődés, akár a laza talaj szél általi elvitele, akár a kőépítmények homokfúvás általi eróziója. A piramisok méreteihez képest ez azonban nem sok. Annál inkább, az idő jól összedolgozta a kőelemeket, a réseket kitöltötte törmelékkel, a kiálló éleket lekoptatta.

Az, hogy az Aquincumban (és gyakran máshol is) méterekkel a lábunk alatt van az akkori földszint, főleg azért van, mert a szabályozatlan Duna itt alsó folyáshoz ért, rengeteg hordalékot terített le (kb gondolj arra, mi szemét marad egy árvíz után), továbbá épületek, utak bontása után régen nem rekultiváltak, csak jól szétterítették a sittet.