Hogyan Működik a Bicikli ??? Milyen erő és energia tartja egyensűlyban? TESZT

Na, akkor tegyünk rendbe pár dolgot. A centrifugális erő is tehetetlenségi erő. A tehetetlenségi erőt a gyorsuló (azaz sebességet változtató, legyen az nagyság és/vagy irány) vonatkoztatási rendszerben érzed. Pl. amikor hirtelen fékezel és előrebukik a fejed, azt mondhatod, hogy tehetetlenségi erő előre lökött, külső szemlélő számára szimplán csak működik Newton 1. törvénye, a tested még ment volna egyenesen, amikor a bicikli alattad lassult. Azt nem tudom, mit értesz kinetikai reakció alatt, meg azt sem értem, hogy lenne használható energia a bicikli sebességének a csökkenéséből.

A bicikli egyértelműen a giroszkóphatás miatt marad állva, ha mozgásban van, aki motorozik, az érzi is, milyen bivaly erős a hatás, átlag biciklitempóban nem akkora a hatás, hogy ne tudjál könnyen kanyarodni vele, illetve ösztönös és természetes a kezelése, főleg, mert a többség gyerekkora óta csinálja, ezért észre sem veszed. De itt sem értem, mégis mit értesz az alatt, hogy a kerék lendülete adna energiát. Munkavégzés azért kell, hogy legyen a keréknek lendülete és energiája...

#1 Jó amit mondasz, de a giroszkóp hatás nem az egyetlen része a történetnek. Önmagában az nem tartaná egyenesen a biciklit/motort, mivel a két kerék egymástól külön képes mozogni, szóval rövid úton eldőlne. Itt lép életbe a kormányzott kerekeknél az utánfutás, ami jelentősen növeli a stabilitást.

Viszont alapvetően még ez sem elég. Motornál például elég, de biciklivel nem, mivel a súlypont nagyon magasan van, ráadásul ha teker is az ember, akkor folyamatosan kibillenti az egyensúlyból, azaz, a biciklisnek is egyensúlyoznia kell.

Lényeg a lényeg, értelmetlen kérdés. Egy összetett, sok lépcsős folyamatot nem lehet egyetlen dologgal megmagyarázni, miközben kategorikusan kizárjuk a többit.

#3 Feltettél egy alapjaiban hibás kérdést, kaptál több helyes választ, erre te tényként közlöd a saját (téves) igazadat.

Szép...

A kormányzott kereket mindig úgy fordítja a kinetikai reakció, hogy a jármű kanyarodjon a dőlés irányában.

Az aláfutás megfelelő dinamikájáról a vezető kialakult reflexe és a kormányoszlop megfelelő dőlésszöge gondoskodik.

A kérdés nem hibás, csak a a kitalált válaszlehetőségek. De a #3 válasz viszont bizonyítja a fizikatudás messzemenő elégtelenségét.

A #4 válassz a jó, de érdemes kiegészíteni néhány ponton. A bicikli attól instabil, hogy a súlypont az alátámasztási pont felett van. Ezért ha bármi észrevétlen, a súlypontot az alátámasztási ponttal összekötő vektortól eltérő erő fellép, akkor a forgatónyomaték (ami a gravitáció miatt lép fel) eldönti. Ilyen erő mindig fellép, mert a rajta ülő egyfelől nem képes a súlypontot pontosan az alátámasztás fölé vinni, ha egy pillanatra mégis, rögtön kitér, mert az ember nem szobor. Így az álló biciklis mindig eldől. Néhány ügyes ember az első kerék mozgatásával képes egy ideiglenes ellenerővel az előbbit kiegyenlíteni, ezért képes álló helyzetben is nem eldölni.

Más a helyzet, ha a bicikli halad, főleg ha gyorsan. Akkor pontosan a #4-ben leírtak érvényesülnek, azaz a forgatónyomaték kicsi, amit akár önkéntelen kormánymozgatással (súlypont áthelyezéssel) a kerékpáros kiegyenlít.

A felkínált alternatívák egyszerűen nem tartoznak ide, a 3. alternatíva eleje, és az ötödik eleje szerepet játszik ugyan, de nem az ott leírtak szerint. Ez már középiskolai tankönyvekben is tanulmányozható, gyengébb képességűek keverhetnek fogalmakat, mert nem értik.

Akit valóban válasz és nem vélemények érdekelnek az majd át tanulmányozza ezt:

[link]