Az értelemre való következtetés a koponyatérfogat alapján (craniológia) a paleontológiában teljesen elfogadott, az antropológiában miért nem? Vagy hogy van ez?

Azért a paleontológiában is korlátozottak az ilyen következtetések. Tendenciákat fel tudunk írni, de pl. a neandervölgyi és a modern ember agytérfogatát vizsgálva azért zavarba lehet jönni (mert a neandervölgyi agytérfogata nagyobb... szóval intelligensebb volt? akkor miért mi vagyunk itt, és nem ők? és így tovább). Szóval ez csak egy durva becslés. Az agyöntvények alapján az egyes agyterületek egymáshoz viszonyított és abszolút területe nagyjából vizsgálható, ebből több hasznos következtetés vonható le.

A mai rasszoknál jóval pontosabb mérések vannak. Az előembereknél látható, hogy ennek nagyobb agytérfogata volt, és sokkal kimunkáltabb szerszámokat készített, mint az, akkor feltehetően intelligensebb is volt. Ma viszont más időskálán kell gondolkodni, más módszerekkel. Az egyik válaszoló már írt ilyeneket.

(Amúgy nem vitázni akarok vele, mert valóban tény, de az intelligencia nehezen mérhető, és nem vagyok biztos benne, hogy az egyes különbségek valóban antropológiai okokra vezethetőek vissza, és nem szociálisokra. De ez egy olyan kérdés, amit szinte lehetetlen eldönteni.)