Légkondicionáló rendszereknél (hőszivattyú), hogyan aránylik a berendezés által fölvett energia az egyik "helyről" a másik "helyre" átmozgatott energiához?

A 100% feletti hatásfok csak marketinges agyszülemény.

A valódi hatásfok függ a környezeti viszonyoktól. Illetve attól is, mit értesz pontosan hatások alatt.

Annyi teljesítménnyel jár a gép, amennyit befektetsz a működésébe. Ez a fizikai értelmezése, ez globálisan igaz az egész rendszerre.

Ha te a befektetett energiamennyiség és az általad megfigyelt oldalon történt változás arányát veszed figyelembe, az már más eredményeket mutat. Az ebben az értelemben vett hatásfok függ a különbségi hőmérséklettől.

Ha van egy légkondid, a szobában mondjuk 20 °C van, kint pedig mondjuk 25°C, akkor lényegesen jobb hatásfokkal dolgozik a rendszer, mint ha bent mondjuk 0°C, kint pedig 45 °C lenne.

Szélsőséges esetben (a szobában melegebb van, mint a kinti környezetben) a változás magától is végbemenne a számunkra kedvező irányba. Ekkor elérhetünk akár 100%-nál nagyobb hatásfokot is. Ez persze nem valódi hatásfok, mert a változás a mi beavatkozásunk nélkül is végbe menne a kiegyenlített állapotig. A másik szélsőséges eset, amikor a légkondi már nem képes lejjebb nyomni a szoba hőmérsékletét, mert akkora a különbség a kinti és a benti hőfok között, hogy a hatásfok gyakorlatilag nullára csökken.

Vagyis a hatásfok deltaT függvénye.

Üdv!

A légkezelő berendezések általában levegő-levegő hőszivattyúk.

Ezek COP-je általában maximum három szokott lenni, ami erősen függ a környezeti hőmérséklettől.

A hőszivattyúban a hőenergiát valamilyen közeg szállítja a kezelt tér és a kültér között. Ez a közeg mindig egy gáz, vagy gőz halmazállapotú anyag, vagy anyagkeverék. Ezeket a közegeket R-el és valamilyen számmal, továbbá esetleg egy kiegészítő betűvel pl: c-vel jelölik.

A hőenergia felvétele és leadása a következőképp működik:

Amikor a közeget összenyomják, akkor az felmelegszik. Ha ezt a felmelegített nyomás alatti közeget hűteni kezdjük, akkor az elkezd kicsapódni, azaz kikondenzálódik. Ekkor a közegtől hőenergiát vontunk el. Ha az összenyomott cseppfolyós közeget egy kis nyíláson keresztül egy alacsony nyomású tágulatba vezetjük, akkor az kitágul és lehűl. Ekkor a közeg hőenergiát vesz fel a környezetéből a párolgáshoz. Ezután a közeget újra összenyomhatjuk és hűthetjük. Ha ezt végtelen ciklusba kapcsoljuk, akkor folyamatos hőenergia szállítást érhetünk el. Ehhez viszont kell valami, ami a folyamatot fenn tartja. Ez pedig egy mechanikus eszköz a kompresszor. Mivel a hőenergiát a közeg veszi fel és szállítja, ezért csak annyi energiára van szükség, ami a közeg összenyomásához szükséges. Ez pedig jóval kevesebb, mint ami munkát a közeg végez.

A kompresszor hajtható villamos úton és belsőégésű motorral is.

A villamos úton hajtott kompresszorok teljesítménye mindig a megmozgatandó közeg mennyiségével arányos.

Nagyobb hőteljesítményű géphez több közeg kell.

Általában a kis teljesítményű split klímáknál a hőteljesítményt BTU-ban adják meg. Megközelítőleg egy Watt energia 2,5 BTU-nak felel meg.

Egy 9000 BTU-s, azaz 3,6kW hőteljesítmény mozgatására képes gépben 1200W-os villamos motor hajtja a kompresszort.

Így 1200W befektetett villamos energiával 3600W hőenergiát mozgathatunk meg, ami 300%-nak felel meg.

Azok a gépek amik ennél nagyobb hőenergiát mozgatnak azok vagy föld-levegő, vagy víz-levegő, vagy föld-víz, vagy víz-víz hőszivattyúk. Egy a közös bennük a villamos motorral hajtott kompresszor és az általa hajtott hőenergiát szállítani képes közeg.

Üdv!