Hogyan/milyen képlettel tudom kiszámolni a meleg levegő fűtőértékét KW-ban?

Ez rohadtul nem így megy, hogy "biztos van valami képlet". Ez a gimnáziumban ment így, ahol elhanyagoltunk pár dolgot és kaptunk egy pofonegyszerű képletet.

A valóságban ugye van egy szobád, tele levegővel. (Az sem mindegy, hogy mekkora az a szoba, mennyi a levegő.)

Elkezded bevinni a 80 fokos levegőt, tehát a szobában túlynomás lesz. Vagy pedig kimegy némi levegő, de ekkor vegyesen fog kimenni az épp behozott meleg és a már ott levő hideg levegő.

De tegyük fel, hogy egyszerű a helyzet, mert csak hideg levegő fog kimenni, mégpedig - hogy a hőtágulással szintén ne kelljen számolni - akkora tömegű, amekkora tömegű meleg bejön.

Ekkor, de csakis ekkor az egész ügymenetet közelítheted hőkapacitással. Vagyis mondjuk X kiló 80 fokos és Y kiló 20 fokos levegő új hőmérséklete a kettő súlyozott átlaga lesz, tegyük fel, hogy mondjuk x kiló meleg levegővel 25 fokra emelted a szoba hőmérsékletét. Ha azonban újabb x kilót fújsz be, akkor már csak 29,5 fokra tudod melegíteni, mert eleve melegebb volt bent. Tehát az x kiló levegő által átadott hőmérséklet-különbség csökken.

Azt a hőkapacitásból könnyen kiszámolhatod, hogy x kiló meleg levegő mennyi hőt tud átadni a hidegnek: hatvan fok különbség, tömeg, hőkapacitás - ezek kellenek hozzá. Ez tök jó, mert J/kg mértékegységre tudod sztenderdizálni, és ez a fűtőrétkkel azonos mértékegység.

Azt, hogy a hőt hogy váltod watt-ba (ráadásul a fűtőérték ugye mint írtam, J/kg), megint ki kell találnod. Egy adott teljesítményű kazánnal akarod összevetni? Akkor megint foghatsz egy képletet, hogy adott kazán adott idő alatt mennyi hőt ad le, azt a levegő felveszi, hőkapacitásból megvan, hogy mennyi idő kell a szobában adott hőmérsékletkülönbség eléréséhez.

És akkor ott vannak a veszteségek. Mennyi a kazánod hatásfoka? Hogy állítod elő a meleg levegőt? Számolgathatsz akármit, a valóságban közel sem biztos, hogy az lesz, amit elképzeltél.

Látható hogy fingod sincs hozzá. Nyüszögni, panaszkodni tudsz. Látod, jobban kellett volna figyelned anno fizikán, minden kiolvasható lenne az alap fizika könyvekből. Nem fogom tudni megoldani neked, az komplex mérnöki feladat. Nyilván azt várod, hogy én guglizzam ki neked például a levegő fajlagos hőkapacitását, de nem fogom.

De közelítsünk. Tegyük fel, hogy a levegő fajlagos hőkapacitása 3 J/(kg*K), ekkor 0,05 kg 80 fokos adag ebből mennyi hőt fog átadni egy nagy halom 20 fokos levegőnek? 60 fok különbség,

0,5 kiló, 3 a faktor, tehát 0,5*3*60 J-t (90 J) (Abszolút nem tudom, hogy ez a 3 mennyire reális érték, keress rá.)

A levegő átlagos sűrűségét is kikeresheted, tegyük fel, hogy ez 20 fokon 0,1 kg/m3, és van egy mondjuk 40 légköbméteres szobád. (Ezt is neked kell megmérned.) Ekkor a szobában 0,1*40 = 4 kiló levegő van. Ezen hány fokot emel mondjuk a fenti 90 J. Ugyanaz a 3 a faktor, csak most visszafelé:

4*3*x = 90

x = 30/4 = 7,5

Igazából mindegy, hogy mennyi a hőkapacitás, ha neked másra nem kellenek a számok, akkor kiejtik egymást az egyenletből. Fél kiló 80 fokos levegő kb 7,5 fok emelkedést okoz egy 40 légköbméteres 20 fokos szobában.

Nagyon "szivesen".

"Elkészítettem a házamban a kandallós levegős fűtést és nagyjából szeretném tudni milyen hőmérsékleten mekkora fordulatszámra (légszállításra) állítsam a ventilátorokat."

tökmindegy.

a helyzet ugyanis az, hogy neked a kandallód fűt. keletkezik adott hőmennyiség adott idő alatt benne, attól függően, hogy mennyire rakod meg.

ha kicsi a ventilátor sebessége, akkor "tovább van benne" a levegő és melegebb lesz, ha nagyobb, akkor meg rövidebb ideig, és nem lesz annyira meleg. mindazonáltal gyakorlatilag ugyanannyi hőt (amennyi tüzelőt beleraktál) fog elszállítani.